I. János Pál pápát ábrázoló képet függesztettek ki a Szent Péter-bazilika falára a pápa boldoggá avatása alkalmából tartott ceremónián a vatikáni Szent Péter téren 2022. szeptember 4-én. MTI/EPA/ANSA/Riccardo Antimiani
Hirdetés

Ferenc pápa kijelentette, hogy a mosolygós pápaként ismert I. János Pál a „szép, nyugodt arcú, örömteli” egyházat képviselte, mely soha nem zárja be kapuit, és nem teszi rideggé a szíveket.

„Olyan egyházat, mely nem panaszkodásból él, nem táplál sértődöttséget és haragot, nem türelmetlen, nem mutat barátságtalan arcot, nem szenved a múlt iránti sóvárgásban, nem esik a hátrafele haladás tévedésébe” – sorolta Ferenc pápa.

Elődjét alázatos pásztornak nevezte, aki nem kötött kompromisszumot.

Ferenc pápa alig egy héttel a Vatikánban tartott bíborosi tanácskozás után az egyház aktuális szerepéről beszélt.

Korábban írtuk

Hangsúlyozta, hogy amint I. János Pál idején történt, ma is előfordul, hogy személyes és társadalmi válsághelyzetben, amikor jobban hajlunk a haragra, vagy félünk a jövőnk fenyegetettségétől, sebezhetőbbeké válunk, és érzelmeink hullámzásának hatására arra bízzuk magunkat, aki merész ravaszsággal meg tudja lovagolni a helyzetet, kihasználva a társadalom félelmeit.

„Megváltóként tűnik fel, miközben csak saját támogatottságára és hatalma növelésére törekszik, saját személye erősítésére, hogy képes legyen markában tartani az eseményeket” – jelentette ki Ferenc pápa.

Úgy vélte, előfordul, hogy az egyház „tökéletesnek tűnő arca” mögött is az egyéni érdek, a személyes hírnév keresése húzódhat, az a vágy, hogy ellenőrzés alatt tartsuk a dolgokat, teret, kiváltságokat és elismerést szerezzünk.

„Ez történik ma a keresztények között, de ez nem Jézus stílusa, és nem lehet tanítványai és az egyháza stílusa. Ha valaki személyes érdekből követi Jézust, utat tévesztett” – jelentette ki a pápa.

Megjegyezte, az Úr követése nem valamilyen fejedelmi udvarba való belépést, dicsmenetben való részvételt, életbiztosítást jelent, hanem a kereszt vállra vételét, embertársaink terheinek hordását és a másik iránti szeretetet.

A Szent Péter-bazilika előtti szabadtéri oltárnál bemutatott boldoggá avatás esős időben kezdődött, de így is huszonötezren voltak jelen a Vatikán által közölt adatok szerint. Több zarándokcsoport érkezett Latin-Amerikából, ahol az egykori pápát kiemelt tisztelet övezi. A boldoggá avatáshoz elengedhetetlen csodatétel is Argentínában történt: Buenos Airesben 2011-ben egy I. János Pálhoz intézett ima segített gyógyuláshoz egy halálosan beteg kislányt. A lány váratlan balesete miatt nem tudott részt venni a vatikáni szertartáson.

A mise elején ismertették Albino Luciani életét és erényeit. Kiállították ereklyéjét, amely egy 1956-ban kézzel írt feljegyzés a teológiai erényekről.

A szertartáson többek között részt vett Sergio Mattarella olasz államfő, valamint Luca Zaia, Veneto kormányzója.

Ferenc pápa, ahogyan elődje 1978-ban tette, békét sürgetett a mai világban, kiváltképpen a „mártír Ukrajnában”.

I. János Pál volt az utolsó olasz pápa, hiszen őt a lengyel II. János Pál, a német XVI. Benedek és az argentin Ferenc pápa követte.