Hirdetés

Aktuális ma újból Bradburyt kiadni? A Fahrenheit 451-et már mindenki látta, a Marsbéli krónikákat mindenki olvasta. Egyébként is vagy hetven éve írta őket (a magyar kiadás tartalmazza az eredetileg külön műként megjelent két regényt és még néhány elbeszélést is), biztosan porosak és régiesek.

Hát nem. Mert ha valaki esetleg mégsem olvasta volna, a Marsbéli krónikák eleje egyszerre roppant mulatságos és hihetetlenül lírai, a történet csak később válik egyre komorabbá. A Fahrenheit 451-ben pedig elhangzik az a vérfagyasztó mondat, amelyhez hasonlót nemrégiben egy németországi tanárnő szájából hallottunk viszont: „Az Isten szerelmére: egyetlen épeszű ember se akar ma gyereket!”

És itt aztán már tényleg elkezd az olvasó hátán futkosni a hideg. És ha a tűzőrnek az a feladata, hogy könyveket égessen egy tűzbiztos és végtelenül steril világban, az Hamlettel szólva szintén visszadöbbent. Még jó, hogy a városon kívül, nagy szegénységben, de élnek olyan csavargók, akik egy-egy művet fejből tudnak. Ők bárkinek szívesen elmondják a Háború és békét vagy az Ószövetség egyes részeit. Ez tartja őket életben, akárcsak azokat a recski foglyokat, akik esténként meséltek egymásnak. Ez Bradbury szivárványa, amit nyújtani tud még nekünk, a naphosszat okostelefonon és laptopon lógó kései utó­doknak.

Korábban írtuk

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés