Brüsszelben ritkán beszélnek családról vagy nemzetről

Csák János a magyar kultúra napján elhangzott interjúban hangsúlyozta, hogy a világban rengeteg a változás, „nekünk azt kell világosan látnunk, hogy mi az, amit meg akarunk őrizni és mi az, amiben alkalmazkodnunk kell a változásokhoz”.

Hozzátette: szükség van a kultúra innovációjára, amihez pedig innovációs kultúrára van szükség.

Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy egy nemzetállam kulturális miniszterének az is a feladta, hogy az ideák versengését fenntartsa.

Kiemelte, hogy Brüsszelben a politikai korrektség jegyében bizonyos témákat, eszméket „egyszerűen le akarnak venni az asztalról”, ritkán fordul elő az a szó, hogy család vagy nemzet, helyette van egy olyan „kilúgozott felfogás, hogy (…) hagyjuk el a hagyományainkat”.

Mi magyarok azonban nem ilyenek vagyunk – mondta, hozzátéve: az elmúlt 1100 évben bármilyen viharos is volt a történelmünk, az Isten, család, haza háromszög számunkra a túlélést jelentette. Mert családok nélkül nincs nemzet, nemzet nélkül pedig nincsenek családok.

A miniszter rámutatott: a magyar kultúrában az a lényeg, hogy elfogadjuk, „nem az ember a végső ítélő, van nálunk nagyobb erő”.

Ezért a kormány mindent megtesz, hogy a családok erősödjenek, és a családon belül a kötődés létrejöhessen, mert aki tud kötődni, az tud nagyobb entitásokhoz is kötődni, így a nemzethez. Nemzetre pedig azért van szükség, mert közös erővel tudjuk biztosítani hazánk békéjét és biztonságát – mondta.

A kulturális és innovációs miniszter kifejtette: a kormánynak az a célja, hogy a családoknak több szempontból is kiszámítható jövőképet tudjon nyújtani. Az egyik az, hogy ahol vágynak gyermekre, ott a gyermek születhessen meg, lehetőleg minél előbb, mert akkor van esély arra, hogy második vagy harmadik gyermek is születhessen.

A második szempont az, hogy a gyermekvállalás ne legyen anyagi teher. A harmadik pedig az, hogy segítsék azokat a szülőket is, akik otthon szeretnének maradni a gyermekkel és azokat is, akik vissza szeretnének menni dolgozni – mondta.

Csák János az Erasmus ösztöndíjprogramra és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramra kitérve kiemelte, hogy meglátása szerint lesz megegyezés a kormány és az Európai Bizottság között az alapítványi fenntartással működő egyetemek esetében.

A miniszter kiemelte: ahogy a távközlési szektorban, az energiaiparban és a bankszektorban végbement változások nyomán e három terület ma már világszínvonalú szolgáltatásokat nyújt idehaza, úgy azt látja, hogy az elmúlt öt évben elkezdődött modellváltás nyomán a felsőoktatási intézményeknél is „óriási javulás van”. Mind a publikációk, mind a hazai és külföldi hallgatók számában és különféle nemzetközi rangsorokon is előrelépés történt, mert mind a három területen gyors és előremutató eredmények születtek – sorolta.

Csák János beszélt arról is, hogy a területéhez tartozó intézmények szinte mindegyike képes volt az energiatakarékosságra. Hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán háború és a felborult energiapiac miatt nagy a bizonytalanság, de úgy látja, hogy ha nem lesz valamilyen kardinális változás vagy nem eszkalálódik a háború, akkor „ezt az évet mind Magyarország, mind az Európai Unió kezelni tudja”.

A miniszter szólt arról, hogy vasárnap, a magyar kultúra napján délután öt órára közös Himnusz szavalást hirdettek a Kárpát-medence és a világ magyarsága számára. A programmal nemcsak „tiszteletünket tesszük egy nagy alkotó zseni műve előtt, hanem bizonyítjuk, hogy ma is egy közösség vagyunk, ma is vannak közös értékeink, és ez maga a kultúránk” – fogalmazott a miniszter.