Budavári megújulás: az Úri u. 72. is régi pompájában ragyog
Tudományos központ lett a Budavár egyik ikonikus épületéből, ami titkos, földalatti pincerendszeréről és a benne kialakított két trezorról vált legendássá: a második világháború alatt itt tárolta a Magyar Nemzeti Bank az aranytartalék egy részét. A Kapisztrán téri sarokház kalandos történetébe 2015-ben kapcsolódott be újra a jegybank, amely alapítványaival együtt már a Várnegyed több épületét is helyreállította, hogy átadhassa a tudományos vagy a kulturális élet számára.
Az Mária Magdolna-templommal szemben elhelyezkedő házban működött már plébánia is a török idők előtt, az 1700-as évek elején katonai kincstár volt itt, majd 1750-től magánszemélyek birtokolták. A középkori alapokkal rendelkező épület ekkor kapott későbarokk architektúrát. Mindenféle kor rajta hagyta a lenyomatát, a XIX. század is a maga romantikus hangulatával. 1936-ban vette meg a Magyar Nemzeti Bank igazgatóhelyettese, Scossa Géza, az épület sorsa ekkor kezdett el összefonódni a Magyar Nemzeti Bank történetével.
Ugyanis az MNB hatalmas pincerendszert épített itt ki harminc méter mélységig, több mint 1500 négyzetméteren, titokban – ház ezért lehetett hivatalosan egy magánszemély nevén –, így készülve a közelgő háborúra. Ide került az ország aranytartalékának egy része, amihez bőven volt hely: egyrészt eredetileg is húzódott az épület alatt egy kétszintes barokk pince 7-10 méter mélységig, ezalatt pedig 15-30 méter mélyen a természetes barlangüregeket használták fel, ezekbe építve be két trezortermet is. Az egész létesítmény olyan mély lett, mintha lefelé fordítanánk egy tízemeletes panelházat. Amikor pedig Budapest frontvonallá vált, egy része óvóhelyként is működött, hat-hétszáz ember vészelte át itt az ostromot.
A háborúban a bombázások során a fenti épület egy jó része megsemmisült, ezután viszont az architektúráját leegyszerűsítve építették újra. Állami tulajdonba került, majd a Magyar Villamos Művek Tröszt Országos Villamos Teherelosztó Központja kapott itt helyet – de nyilvánvaló előnyei kapcsán az ÁVH is küzdött érte –, a pincerendszerben pedig 1967-től hírközlési központ működött, míg az épületben szolgálati lakásokat alakítottak ki. A föld alól a 80-as években költöztek ki, de a házban még 2010-ig laktak.
Azóta állt üresen az Úri utca 72. és romlott folyamatosan állapota, mígnem 2015-ben megvette a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (Pageo) nettó 795 millió forintért. Miután azonban átalakították az MNB-s alapítványi rendszert, a Pageo megszűnt, végül a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) oktatási és kutatási központja kapott itt helyet, illetve egy fenntarthatóságra fókuszáló tudományos központ is itt kezdi meg működését.
– Az épület régi méltóságát akartuk visszaadni, ezért fontos cél volt, hogy az eredeti terveknek megfelelően hajtsuk végre a rekonstrukciót – mesél a tervezésről Oroszlány Miklós építész, a felújítást tervező Ginkgo Architects munkatársa. – Ez azonban nem feltétlen csak a késő barokk állapot helyreállítását jelentette, hiszen erről kevés emlék maradt fent, és a későbbi korok is lenyomatot hagytak rajta. Az Úri utcai homlokzatot fotó őrizte meg, így azt rekonstruálhattuk, a belső térben is meghagytuk a barokk boltozati elemeket. Egy régi térképen találtunk egy kaput a Kapisztrán tér felé, ezért ezt újra megnyitottuk. A Tóth Árpád sétány felőli sarokerkély inkább romantikus stílusú, és ezekről a homlokzatokról kevesebb információnk van, a Kapisztrán téri oldalt ezért kortárs elemekkel díszítettük. Alapvetően a funkciók határozták meg a legtöbb építészeti elemet, de Losonczi Anna kolléganőm vizsgálta környezetpszichológiai szempontból is a kialakítást, hogy minél inkább elősegítsük a megfelelő térhasználatot, illetve az emberek közötti kreatív találkozások, kapcsolatok létrejöttét.
Az udvart üvegtetővel fedték le, azt is figyelembe véve a tartószerkezet gerendáinak kialakításakor, hogy a felső kerengőről szépen látszódjon a Mária Magdolna-templom tornya, a budai Vár egyik legrégebbi épülete. 1700 négyzetméternyi hasznos területe lett az épületnek, közösségi tér, előadótermek, tárgyalók és könyvtár. Az átriumban helyet kapott Szőke Gábor Miklós nemzetközi hírű szobrász Pallasz Athénét ábrázoló műve: ahogy a Fradi-sasról és más állatábrázolásokról ismertté vált művésztől megszokhattuk, egy impozáns, a teret uraló szobrot épített. Sajnos a pincerendszert egyelőre nem újították fel, ez óriási munka, ami még várat magára.
A PADME mellett a Neumann János Egyetem égisze alatt létrejött Centre For Long-term Sustainability (a hosszú távú fenntarthatóságért központ) is itt fog működni, amely speciális kutatási- és ösztöndíjprogramot indít akadémiai és szakmai partnereivel együttműködésben. A program célja a fenntarthatóság témájában nemzetközi hatást kiváltó hazai és külföldi kutatók munkájának ösztönzése, illetve összekapcsolása a magyar tudományos élettel. De az épület közösségi tevékenységeknek is otthona lesz, így lesznek épületbejárások, az átriumban gyerekprogramok, a könyvtárban könyvbemutatók.
A Magyar Nemzeti Bank és alapítványai nem először mentettek a Várban műemléképületeket. A dunaparti, Ybl Miklós által tervezett és 1874-1882 között épült, egykori Várkert Kioszkot vagy később Várkert Kaszinót 2018-ban nyitották meg Ybl Budai Kreatív Ház néven, ahol kávézó, étterem, kiállítótér, rendezvényhelyszín várja a nagyközönséget, előadásokat, koncerteket, filmvetítéseket és családi programokat szerveznek ide.
2018-ban adták át a Szentháromság téri volt budai városháza felújított épületét is, a Bölcs Vár a tudományos életnek ad helyszínt, így doktori iskola működik benne, konferenciákat, könyvbemutatókat is gyakran tartanak itt, továbbá étterem, gyerekprogramok és kiállítások várják a látogatókat. A helyreállítás UNESCO műemlékvédelmi díjat is nyert.
Felújítás alatt áll a Széll Kálmán téri Postapalota, Sándy Gyula épülete, ahol Buda Palota néven nyílik majd többek között élményközpont, pénzmúzeum, illetve az MNB bizonyos irodái fognak itt működni, a kilátótornyát megnyitják majd a nagyközönség előtt.
Szintén felújítás alatt van az Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz villa a Hunyadi János út 26. szám alatt, amit Lónyay Menyhért pénzügyminiszter építtetett a XIX. század második felében, miután hazatért a szabadságharc utáni száműzetésből. A villa a második világháborúban megsemmisült, majd a 2000-es években modern anyagok felhasználásával újraépítették az alsó szintjét, de nem kapott funkciót. Az MNB egyik alapítványa megvásárolta, kulturális célokra tervezik felhasználni.
