Hirdetés

Sajátos helyzet, ha a főszereplő nem szólal meg a róla szóló életrajzi filmben. Sylvester Stewart, becenevén Sly ugyanis 1987 óta nem fogható hadra, pedig az 1969-es Woodstocki Fesztiválon még az ő szerzeményeit tartották a jövő zenéjének. Két évvel korábban a funky-soul stílusú Dance to the Music tette ismertté, a gondok azonban szinte azonnal elkezdődtek. Kokainfogyasztása állandósult, törvényszegései adósságba, végül koldusbotra juttatták, napjainkban már csak egy viharvert lakókocsiban tengődik. Bár ebben saját gyengesége is ludas, a főbűnösök azok a kábszerkereskedők, akik a terjesztésből gazdagodtak/nak meg. A filmzene bizonyítja, hogy milyen kiváló, jobb sorsra érdemes, több hangszeren játszó muzsikust, énekest vesztett a világ.

Kapcsolódó cikkünk