Hirdetés

1926: Soho, London egyik híres-hírhedt szórakozónegyede, bűnözök és örömlányok tanyája. A világháború sokkja után Anglia próbál magára találni, az éjszakai bárokban hódít a dzsessz és a dolce vita. A felszíni csillogás alatt azonban mindent behálóz az alvilág, az alkoholtól és dohányfüsttől bűzös klubok mélyén virágzik a bűnözés és a korrupció. A korabeli éjszaka királynője Kate Meyrick, aki a több mint egy évtizedes „uralkodása” alatt egy vagyont keresett, miközben néhányszor rács mögé is került.

Az ő élete inspirálta Kate Atkinsont Nellie Coker karaktere megalkotásakor, aki A léhaság szentélyei főszereplőjeként hat gyermeke boldogulását igyekszik előteremteni. A becstelenül szerzett sikernek azonban ára van, a vagyonnal egyenes arányban nő az ellenségek száma is. A regény cselekménye rengeteg szálon fut, a feszültség fenntartása érdekében ide-oda ugrál az időben. Mindeközben az angol írónő briliánsan mozgatja a különböző háttérből jövő rengeteg szereplőjét, akiknek sorsa végül elkerülhetetlenül összefonódik. Nellie, azaz „Coker mama” mellett talán a könyvtáros Gwendolen karaktere a legkidolgozottabb, gondolataik révén ők állnak legközelebb az olvasóhoz. A léhaság szentélyeinek atmoszféráját leginkább Dickens történeteihez lehet hasonlítani, hiszen ezekhez hasonlóan érzékenyen és érzékletesen mutatja be a társadalom peremére szorult emberek sorsát és környezetét.

Korábban írtuk