Az Országgyűlés által 2012-ben elfogadott, a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvénnyel a nemzeti kishitűség és a nemzeti önbecsülés történelmi viadalában az utóbbi győzelmét szerették volna elősegíteni – jelentette ki Kövér László házelnök szerdán az Országházban tartott Hungarikumok Klubja rendezvényen.

„Azt kívántuk, hogy a nemzeti önbecsülés a mi időnkben ne csak csatákat nyerjen, hanem a háborút is megnyerje a nemzeti kishitűséggel szemben” – fogalmazott. Hozzátette, hogy „ebben a hosszú ideje zajló háborúban nemcsak a magyarság önbecsülése, hanem az értéktudata is tét”.

Ugyanis annak az egyénnek vagy közösségnek, amelynek felszámolják az értéktudatát, annak sérül az érdekfelismerő, érdekérvényesítő, érdekvédő képessége is, és ezáltal könnyebben alávethető, uralható és kifosztható lesz – mutatott rá Kövér László, aki szerint az értéktudat rombolása mögött mindig nyers hatalmi szándék áll, egy olyan, amelyet az abban érdekeltek mindig valamiféle történelmi szükségszerűségként próbálnak meg elfogadtatni a kiszemelt áldozatokkal.

A házelnök kijelentette: „mi magyarok a 21. században, az azt megelőző századdal ellentétben nem akarunk többé áldozatok lenni, ezért értéktudatunk védelmének egyik legeredményesebb módja, ha képesek vagyunk felismerni, gyarapítani, megbecsülni és népszerűsíteni szellemi vagy anyagi minőséget teremtő magyar alkotóerőt.”

Napjainkban a hungarikum mozgalom tagjait a magyar minőség forradalmáraiként tartjuk számon egy olyan világban, amelyben bármilyen emberi teljesítmény és minőség komoly próbatétel előtt áll – jegyezte meg.

Kövér László kitért arra is, hogy az elmúlt években csaknem ezer település hozta létre saját helyi értéktárát, minden megye csatlakozott a programhoz, és a külhoni magyar közösségek is megkezdték összeállítani értéktáraikat.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a kiemelkedő nemzeti teljesítményeknek ösztönző erejük van, „szívet dobogtató érzést jelentenek számunkra”, és nagyon fontos, hogy jelen vannak a mindennapjainkban.

A tárcavezető felháborítónak nevezte, hogy „egyes sajtótermékek pocskondiázzák”, leértékelik a hungarikumokat. Ezek a támadások elfogadhatatlanok – mondta. Káros jelenségként szólt arról is, hogy gyakran a hungarikumot negatív kontextusban használják, a magyarság vélt vagy valós hibáira. Ezt vissza kell utasítanunk, hiszen a hungarikumok pozitív értéktartalmat jelentek, ami a magyarság számára kiemelkedő – hangoztatta Fazekas Sándor.

Szakáli István Loránd, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) helyettes államtitkára, a Hungarikum Bizottság titkára a lakosság hungarikumokhoz való viszonyáról készült, országos reprezentatív kutatás megállapításait ismertette. A 2006 elején végzett felmérés szerint a lakosság kilencven százaléka hallott már a hungarikumokról, és túlnyomó többségük pozitívan viszonyul a kifejezéshez, és a legtöbbjük a büszkeség érzését társítja a fogalomhoz.

A vizsgálatokból az is kiderült, hogy a relatív tájékozatlanság, az ismeretek pontatlansága okozza a legtöbb félreértést a hungarikumok ügyében.

A felmérés szerint 31-31 százalék azok aránya, akik büszkék a hungarikumokra, fontosnak tartják az ezzel való foglalkozást, illetve azoknak, akik támogatók, de kritikusak. Utóbbiakra is jellemző, hogy számukra is fontosak a magyar értékek, de bizonyos folyamatokra „túlzott magyarkodásként” tekintenek, azok nem nyerik el tetszésüket.

Szakáli István Loránd közölte, a kutatás szerint átlagosan 28 hungarikumot ismertek a magyarok.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum Bizottság tagja a kárpát-medencei értékfeltáró kollégiumokról szólva elmondta, hogy a törvény elfogadása után valamennyi nemzetrészen megindult a munka, és ehhez járult hozzá a Lakiteleki Népfőiskola kezdeményezése.

Közölte: tizenöt értékfeltáró kollégium fejezte be eddig a munkáját, ez háromszáz feltárt települést jelent a Kárpát-medencében, több mint 14 ezer kérdőívet töltettek ki. A munkába 22 egyetemet és főiskolát sikerült bevonni a munkába – fűzte hozzá.

V. Németh Zsolt, az FM a környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára azt hangsúlyozta: a hungarikum törvény arra szolgál, hogy rámutasson saját magunk értékére.

A Hungarikum Bizottság pályázatairól szólva közölte, az elkövetkezendő időszakban négy kiemelt területen írnak majd ki pályázatot 223 millió forint értékben.

V. Németh Zsolt megjegyezte azt is, foglalkozni kell a jövőben azzal, hogy a hungarikum cím birtokosai akár gazdasági haszonnal is bírjanak a termékük kapcsán.

Horváth Zsolt, a Hungarikum Bizottság értéktárak kialakításáért felelős koordinátor elmondta, a Hungarikomuk Klubja program célja, hogy a közösségépítés mellett a hungarikum-képviselők hasznos információkat szerezhessenek.

Közölte azt is, hogy immár 64 érték sorakozik a hungarikumok gyűjteményében.

A Hungarikumok Klubja elnevezésű rendezvény második találkozóját tartották szerdán az Országgyűlés és a Lakiteleki Népfőiskola szervezésében.

MTI