Csak a magyar érdek számít

– Szinte hihetetlen, de húszéves a Kárpátia zenekar. Mi ennek a két évtizednek a mérlege?

– Számokban kifejezve 26 album, ebből húsz sorlemez, hat pedig válogatás-, illetve feldolgozásalbum, 1450 koncert. Rengeteg barátság, közösségépítés, örökké emlékezetes fellépések szerte a Kárpát-medencében, tarkítva kitiltásokkal Erdélyből, Délvidékről, Kárpátaljáról. Persze lehetne ennél még többet felsorolni, ha például a dalainkat játszanák a rádiók, de így is hálásak vagyunk Istennek és a magyar emberek szeretetének.

– A Covid alaposan átírta a terveiket, a 2021-ben megjelent Csatazaj című album már a járvány alatt született. Mennyiben módosította a lemez megszületését a pandémia?

– Nem a Covid miatt, de 2020 őszén elköltöztem Budapestről Zalakarosra, így a legutóbbi két lemezt már itt írtam. Korán fekvő, korán kelő ember vagyok, fél négy körül ébredek, olyankor tudok a legjobban dolgozni. Egész más élmény ebben az atmoszférában, a Badacsonyig terjedő panorámában alkotni. A munka az munka, de azért nem mindegy, hogy milyen környezetben teheti az ember.

– A távolság megnehezíti a rendszeres próbálást?

– Nem, mert a Kárpátia nem próbál. Nehéz is lenne, hiszen öt vármegyében élünk szanaszét Borsodtól Budapesten át Zaláig, Sopronig, és a zenekar mellett mindannyian más dolgokkal is foglalkozunk. A dalokat otthon begyakorolja mindegyikünk, a koncerten találkozunk, beszámolás, 3, 2, 1, és játszunk. Új gitárosunknak, Sipos Barnabásnak is csak négy napja volt betanulni a műsort, majd Sitkén mély vízbe dobtuk, hatezer ember előtt kellett bemutatkoznia. Gond nélkül vette az akadályt. A Covidra visszatérve, 2020-ban és 2021-ben mindössze húsz koncertet tudtunk adni, tavaly is csak negyvenet, míg a járvány előtt évente 80-100 fellépésünk is volt. A trianoni gúnyhatáron túl különösen visszaesett az előadások száma. Reméljük, lassan visszatérünk a rendes kerékvágásba, mert mi is igényeljük a személyes találkozásokat, akárcsak a közönség. Jó együtt egy levegőt szívni azokkal, akik hasonlóan gondolkodnak.

– Napkelettől napnyugatig címmel jelent meg február 23-án az új album. Mik az újdonságok?

– Ahogy eddig, most is megvannak a ránk jellemző stílusjegyek. Érdekesség, hogy Felvidéken van egy kizárólag Kárpátia-dalokat játszó együttes, amelynek énekesnőjét, Molnár Gabriellát felkértük, hogy énekeljen az új lemezen. A furulya és a cselló kivételével itt a környéken, zalai és somogyi településeken rögzítettük a felvételeket, környékbeli hangmérnök barátainkkal dolgoztunk. Bár még friss az album, február 23-án jelent meg, a visszajelzések jók, sőt, nagyon jók.

– A Magyarságkutató Intézet cáfolhatatlan természettudományos bizonyítékokkal támasztotta alá a hun–magyar folytonosság tényét. Él Attila népe – ez az üzenete az új Kárpátia-album Hunok unokája című dalának is. De benne van ez a köztudatban?

– Bakay Kornél professzor úrtól kérdeztem néhány évvel ezelőtt, miképp lehet megállapítani az ásatások leleteiről, hogy hun, avar vagy honfoglalás kori eredetűek-e. Azt felelte, leginkább onnan, hogy melyik rétegből kerültek elő. Annyira hasonlít ugyanis a technika, a díszítés, hogy legfeljebb csak időbeli eltérésekről lehet beszélni, valójában ugyanaz a kultúra van jelen itt, a Kárpát-medencében sokkal több mint ezer éve. És ezt a tudatot magunkban hordozzuk, a vérünkben van, a kultúránk szövetébe ágyazva.

– Kevésbé közismert a Mecsekben 1956. november 4. után is tovább harcoló szabadságharcosok története. Nekik állít emléket a Láthatatlanok című dal?

– Igen. Régóta kikívánkozott belőlem ez a még Pécsen és környékén sem eléggé közismert hőstörténet. A Mecseki Láthatatlanok története szomorú és felemelő, erős érzelmeket váltott ki belőlünk. Csont, hús és vér – a dalban ezeket fogalmaztam meg. Egy zenekar feladata, hogy érzelmeket váltson ki, nem kell belebonyolódunk a történelem tudományos fejtegetésébe.

– Az új albumra felkerült Mártonffy Miklósnak a délvidéki magyar jövőt latolgató Piros szív, fehér hó, zöld levél című szerzeménye is, ám aktualizált formában.

– Egy éve zajlik Ukrajna területén a háború, ami a kárpátaljai magyarságot is megtizedeli. Ami magát a háborút illeti, annak több rétege van. A harcoló katonák vitán felül tiszteletet érdemelnek mindkét oldalon. Ugyanakkor őket a politikusaik hajtják ki a csatamezőre. Zelenszkij egy eszelős barom, akinek a szobrára azt lehetne felvésni az utókor számára, hogy ez az ember küldött százezernyi ukránt, magyart és ruszint a halálba. Oroszországot sajnos lépéskényszerbe hozta a Nyugat az Egyesült Államok vezetésével, nem tudtak már hová hátrálni. Ukrajna nagy részét rég felvásárolták amerikai érdekeltségek, az ukránok tömegei amerikai érdekekért halnak meg. Az Európai Unió pedig összevissza kapkod, és egyre rosszabb helyzetbe hozza saját magát. Mindig úgy gondoltam, hogy látok a pályán, értem a világban zajló folyamatokat, és a begyűjtött információk alapján összeáll a kép. De most csak egy hatalmas katyvasz van előttem. Amit viszont biztosan tudok, hogy a románok előbb-utóbb átállnak a másik oldalra, ahogy eddig minden háborúban tették. Szóval az USA helyében kezdenék aggódni. Kárpátalja pedig ősi magyar föld, nekünk ez számít.

– Az 1945-ös budavári kitörés évfordulóján külföldi vörösterroristák, antifák támadtak meg jobboldaliaknak gondolt embereket Budapesten. Ön szerint ez partizánakció volt?

– Egész biztos, hogy nem valami véletlenszerű, elszigetelt támadássorozat volt. Beleillik abba a szervezett, tudatos folyamatba, aminek vannak előzményei Németországtól Olaszországon át Görögországig. Annak örülök, hogy a magyarság immunrendszere ebben az esetben is jól vizsgázott. A társadalom egészséges gondolkodással megáldott része felháborodott az utcai terroron, és elutasította. Nem Magyarország a szélsőséges, mi vagyunk a normalitás védőbástyája. Ez jelen van a kereszténység megvallásán keresztül, a családok és a gyermekek védelmén át a nemzeti értékek megőrzéséig. Ennek egyébként még hangsúlyosabbá kell válnia. Tisztelet a régi korok hőseinek, nekik köszönhetjük a mai létünket!

– A családok és gyermekek védelmének erősítése kapcsán az utóbbi hetekben nyilvánosságra került pedofilügyekre gondol, aminek jogi kiskapuival egyesek még büszkélkedtek is?

– Aberrációk mindig is voltak, de nem kaptak reklámot. Mára a szélsőséges LMBTQ+-propaganda ezeket az eszméket próbálja beállítani követendő normaként, és ehhez számtalan világcég vagy akár állam asszisztál. Én betiltanám az úgynevezett pride-ot is, ami a megrontás vegytiszta melegágya. Nyugat-Európa mára olyan lett, mint Szodoma és Gomora. Magyarországra is rá akarják kényszeríteni a deviáns életstílust, de nálunk nem fog gyökeret ereszteni, szerencsére a mi immunrendszerünk erős, egészséges. Meg is kell őrizni ezt az erőt, ezért nagyon helyes, ha szigorítják a gyermekvédelmi jogszabályokat. Az aberrációkat el kell utasítani, a normalitás mi vagyunk, és ehhez igyekszünk hozzátenni a magunkét a Kárpátiával. Hamarosan indul a zenekar húszéves jubileumi turnéja, szeretettel várunk mindenkit a koncerteken.