Csák János: A kultúra nemcsak műalkotásokat jelent
Európában a magyar kormány támogatja a legnagyobb mértékben a kultúrát és az annak továbbadását biztosító családokat – hangsúlyozta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szerdai budapesti közgyűlésén elmondott beszédében a kulturális és innovációs miniszter.
Csák János kiemelte, hogy az irányítása alá tartozó, egy éve felállt tárca meglehetősen széles portfólióval rendelkezik, ezeket a területeket azonban összeköti, hogy mind a jövővel foglalkoznak.
A kultúra nemcsak műalkotásokat jelent: a kultúra maga az életmód, az észjárás, átadása pedig nem elsősorban az iskolában, hanem a családban történik – mutatott rá, hozzátéve, hogy ezért foglalkozik ugyanaz a tárca kultúrával és a családpolitikával.
Csák János elmondása szerint a kultúrát nem lehet ráerőszakolni a következő nemzedékekre, csak kívánatossá tenni számukra. Az MMA küldetése, hogy minden generáció számára vonzóvá tegye a magyar kultúrát – jegyezte meg.
Mint emlékeztetett, a magyar nemzetnek mindig határvidéken, nála nagyobb erőkkel szemben kellett megőriznie a zsidó-keresztény kultúrát és saját hagyományait; fő feladata a jövőben is a megmaradás.
A kormányzat célja, hogy a magyarság gazdaságilag erős, kulturálisan magabiztos, magabíró családokból álló nemzet legyen, amelynek van identitása és ezért cselekvőképes – közölte.
A siker a jó intézményeken is múlik, ezért létfontosságú a magyar kultúra jövőjének szempontjából az MMA aktív és alkotó részvétele – mondta el Csák János.
A köszöntők után a tagok megemlékeztek a legutóbbi közgyűlés óta elhunyt akadémikusokról: Ambrus Éváról, Bak Imréről, Duray Miklósról és Párkai Istvánról.
A napirend elfogadását követően a tagság meghallgatta és elfogadta az éves beszámolókat és az MMA 2023. évi művészeti és szakmai programtervét, valamint egyeztettek a 2023-as tisztújítás menetéről is.
Írásos beszámolója kiegészítéseként Richly Gábor, az MMA főtitkára kiemelte: az idén hét régiós központtal megalakult munkacsoportok megteremtik azt a keretet, amelyben az MMA kezdeti időszakát felidéző, klubjellegű közös gondolkodás a megújult keretek között sikerrel továbbvihető.
Kitért arra, hogy a Műcsarnokban jó ütemben halad a részleges rekonstrukció, ezzel párhuzamosan pedig a teljes rekonstrukció előkészítése, de rövidesen kiírják a pályázatot a Magyar Építészeti Múzeum új főépületének megtervezésére is.
Richly Gábor az új kihívások között említette a háborús konfliktus és a nemzetközi energiaválság súlyos következményeit.
Ezek menedzselése volt az elmúlt év legnagyobb feladata; a költések racionalizálása és az energiatakarékosság révén azonban sikerült biztosítani az MMA közfeladatainak ellátását – tekintett vissza a főtitkár.
A Magyar Művészeti Akadémia a közgyűlésen rekordszámú, ötven új levelező tagot választott meg, illetve húsz Nemzet Művésze címet viselő művész – különleges eljárásban történő – rendes taggá választásáról is döntött, rendes tagi státuszt kaptak továbbá az eddigi levelező tagok.
A közgyűlés döntött az MMA 2023. évi köztestületi díjairól is: életműdíjat Szurcsik János festőművész, nagydíjat Berlász Melinda zenetörténész, aranyérmet Horváth Jenő, Füzér polgármestere, művészeti írói díjat Domokos Mária zenetörténész, népzenekutató, Kováts Flórián-emlékérmet pedig Hollós László televíziós szerkesztő részére adományoz az akadémia.
