Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Csák János kulturális és innovációs miniszter beszédet mond a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepségen a Pannonhalmi Bencés Főapátság Szent Márton Bazilikájában 2024. január 22-én
Hirdetés

A tárcavezető úgy fogalmazott: méltó és igazságos, hogy a magyar kultúra napját Szent Márton hegyén együtt ünnepeljük a bazilika 800 éves felszentelésének ünnepével, mert a kultúra nem pusztán művészeti alkotásokból áll, a kultúra az az észjárásunk, az életmódunk.

A kultúra generációkon átívelve épül – folytatta a miniszter, majd hozzátette, hogy van anyanyelvünk, zenei, táncos, vizuális és épített anyanyelvünk.

Csák János elmondta, hogy Magyarországnak jelenleg olyan kormánya van, amely még a „szűken értelmezett kultúrára” is a bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékát költi. Az Európai Unió más országaiban ez az arány 0,5 százalék.

Hozzátette: tudjuk, hogy a kultúra alapfeltétele a cselekvőképességnek. Vannak gazdagabb országok is Magyarországnál, de nem cselekvőképesek, mert valami hiányzik a gyökerükből, kultúrájukból. Pedig a kultúra maga az önazonosságunk, az identitásunk – mutatott rá a miniszter.

Az az ország, az a nemzet, az a nép, amely elengedi az identitását, az elveszti a cselekvőképességét is – fogalmazott.

Kiemelte, a cselekvőképességhez tartozik, hogy a kormány szándéka szerint gazdaságilag erős, kulturálisan magabiztos, magabíró családokból álló nemzet legyünk. Géza fejedelem és Szent István is örök Magyarországról beszéltek, a mi feladatunk ennek fenntartása – tette hozzá.

A miniszter kitért arra is, hogy Pannonhalma, Csíksomlyó, Pápa vagy Debrecen is bebizonyította, hogy lehet hosszan és kitartóan, egy 1500 éve megírt regula alapján fenntartani közösséget, kultúrát.

Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát elmondta: leginkább hazánk első monostorának templomában lehet érezni, hogy a kultúra a kultuszból nő ki és folyamatosan abból táplálkozik. „Számtalan területen látjuk a kibontakozását ennek a több mint ezer éve tartó folyamatnak, a kultúrateremtés folyamatának”.

Kiemelte, hogy a mai diákok ugyanúgy arra keresik a választ, mint az első diákok, hogy hogyan tudnak eligazodni az életben, melyek azok az értékek, amelyekre alapozva ők is gyarapítani tudják hazánk kultúráját.

Hozzátette: az első szerzetesekhez hasonlóan a jelen korban is a kultuszból merítenek, amikor meghívják és befogadják a kortárs magyar írókat, amikor párbeszédet folytatnak fiatal magyar képzőművészekkel és amikor együtt dolgoznak az ország jeles tudományos, szellemi és kulturális műhelyeivel, intézményeivel.

A főapát ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország jövőjéért mindannyian felelősek vagyunk.

Az ünnepség részeként Kiss Zsolt orgonaművész, a Szent Márton-bazilika karnagya zenélt, majd a Budapesti Fesztiválzenekar kamaraegyüttese adott ünnepi koncertet.

Korábban írtuk