Csák János a magyarság keleti gyökereiről beszélgetett Hamar Dániellel
Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a nyugati és keleti észjárásról, a magyarság keleti gyökereiről beszélgetett Hamar Dániel geofizikussal, a Muzsikás együttes alapítójával a Kossuth rádió Az este című műsorának keddi adásában.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarokban nyugati észjárás keleti gyökerekkel párosul.
Hamar Dániel szerint a magyarok polihisztorok szeretnének lenni, megpróbálnak mindenhez érteni, mert akkor érzik magukat teljesnek. Alázat és szeretet kell minden tevékenységhez. Hozzátette: hihetetlenül érdekes a keleti gondolkodás. Amikor a zenekarával Indiában járt, valaki a muzsikájukat hallva azt mondta: ti vagytok a keleti kultúra legnyugatibb képviselői.
Csák János szerint a beszéd mellett a muzsika is csak az emberre jellemző.
Hamar Dániel felidézte: többéves magyar-indiai tudományos együttműködés során volt lehetősége arra, hogy a keleti életet is megismerje. A másik kultúrát közelről megtapasztalni „csoda volt” – jelentette ki. Azt mondta: India ősi kultúrája, hagyományai számára fontos, hogy valami szépet, maradandót alkossanak, s ehhez intuitív módszereket is használnak.
Csák János megjegyezte: a magyarok keleti érdeklődése 1100 éves.
Hamar Dániel szerint „szerencsések vagyunk, mert nálunk még nem tűnt el” a keleti gyökér. Európa kellős közepén vagyunk, de „nyelvünkben vagy a kultúránkban biztos van olyan elem, amit onnan hozhattunk”.
„A mi szerencsénk az”, hogy politikai okok miatt a magyarországi polgári fejlődés „elmaradottabb volt”. Ami Hollandiában elindult, „az nálunk még nem”. Megmaradt az a fajta paraszti kultúra, amely megőrizte ezt a hagyományt. S „volt két zsenink”, Kodály és Bartók, aki ezt felismerte és összegyűjtötte, tehát „határtalan előnnyel indulunk” – mondta Hamar Dániel.
