Csák János: fontos a kormánynak a hagyományos és az innovációs kultúra
A család, az oktatás és a kultúra is erőforrás az ország számára – mondta el a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett kedd esti, budapesti beszélgetésen a kultúráért és innovációért felelős miniszter.
Csák János az új kormánystruktúrára utalva emlékeztetett arra, hogy hosszú ideig nem volt kulturális minisztérium, ám ez most létrejött, kiegészülve az innovációval. Mindez azt jelzi, hogy a kormánynak fontos a hagyományos értelemben vett kultúra, de az innovációs kultúra elterjesztése is minden szektorban – jegyezte meg.
A miniszter elmondása szerint a most megalakult Kulturális és Innovációs Minisztérium hét területért: a kultúráért, az innovációért, a tudománypolitikáért, a felsőoktatásért, a szakképzésért, a vállalkozásfejlesztésért, valamint a családpolitikáért felelős.
A polgári kormányzat intézkedései alapvetően négy alapvető jó, a kötődés, valahová tartozás; a gondoskodás képessége; az egyensúly; valamint a béke és biztonság biztosítására vezethetők vissza. Ezek közül most különösen hangsúlyos a biztonság, hiszen ha nem dúlna a szomszédban háború, nem lenne szükség költségvetési kiigazításra és „minden másképpen nézne ki” – magyarázta.
Csák János hangsúlyozta az eredményekben gondolkodás jelentőségét, elmondása szerint a kormányzásban fontos ugyanis a források biztosítása vagy a szabályok megalkotása, de még fontosabbak az eredmények és a megtérülés.
Magyarország ma a GDP 1,3 százalékát fordítja a kultúrára, míg az EU-átlag a 0,5 százalék – számolt be a miniszter, célként megjelölve a klebelsbergi kultúrkiválóság megvalósítását.
A családpolitika terén elmondása szerint három mutató különösen fontos: hogy az első gyerek mielőbb megszülessen, hogy a gyerekes háztartások jövedelme emelkedjen, valamint a kiszámíthatóság.
Csák János felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzetközi innovációs környezet rendkívül gyorsan változik, ezért a versenyképességhez innovatív, rugalmas, együttműködő munkavállalókra és vállalkozásokra van szükség.
A fejlesztendő területekről szólva a miniszter elismerte, hogy a hozzáadott érték terén jelenleg Magyarország az uniós országok utolsó negyedében van, ez azonban véleménye szerint nem eleve elrendelt helyzet. Több kutató, fejlesztő szakemberre van szükség és növelni kell a GDP-arányos K+F ráfordítást is, ez azonban csak akkor hoz eredményeket, ha közben az innovációs kultúra is fejlődik – közölte.
Csák János emlékeztetett arra, hogy a felsőoktatás finanszírozása évi 1055 milliárd forintra nőtt, ami a GDP több mint 2 százalékát jelenti. A felsőoktatás struktúráján nem tervez változtatást a kormány, most az eredmények megfigyelése jön – jegyezte meg, hozzátéve azonban, hogy közelíteni kell egymáshoz a reálgazdaságot és az egyetemi szférát.
A bemutatkozó beszédét követő beszélgetésen a miniszter arról is szólt, hogy a tudományos életben „a szürkeállomány rendelkezésre áll, a szervezésen múlik, hogy ebből szabadalmak legyenek”. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak, a Magyar Tudományos Akadémiának és a terület többi szereplőjének együtt kell küzdeniük a közös célokért, a tervek szerint erre már őszre meglesz a megoldás – közölte.
Az MTI-nek a kormányzati kulturális nagyberuházások jövőjéről szóló kérdésére válaszolva a miniszter hangsúlyozta, hogy sok minden függ a nemzetközi energiaáraktól.
„Lesznek még beruházások, opciósan minden nyitva van hagyva” – fogalmazott, kiemelve a tervezett épületek közül az Új Nemzeti Galériát. Az is fontos azonban, hogy ne legyen ennyire Budapest-központú az ország – mondta el Csák János.
