Hirdetés

Az Aida kairói ősbemutatója után tizenhat évvel, 1887 februárjában debütált a velencei mór és felesége, Desdemona tragikus története a milánói Scalában. A művet még abban az évben a budapesti operaház is játékrendjébe iktatta. A járvány okozta színházi kényszerszünet alatt nemrégiben a Metropolitan online tűzte újból műsorára a féltékenységi drámát. Sötét színpadi háttérben, könnyen mozgatható, üvegfalszerű díszletek közt zajlott a cselekmény, az egész produkció egy hétköznapi rutinból megoldott előadás érzetét keltette. A pulpitusra széles mosollyal berobbanó Yannick Nézet-Séguin fő-zeneigazgató nem segítette zenekarát az árnyalt játékhoz, a drámai pillanatoknál hiányzott a szenvedély, a lírai részekből az érzelmi árnyaltság. A címszerepet éneklő Aleksandrs Antoņenko alakítása egysíkú volt, Jago lassan ölő mérge feldühítette ugyan, ám Desdemona életét már az ítélet-végrehajtó közönyével és teljes ridegséggel oltotta ki. Jago megformálója (Željko Lučić) szintén megelégedett szerepe korrekt leéneklésével. Egyedül a bájos megjelenésű Szonya Joncseva (Desdemona) éneke-játéka színesítette a meglehetős szürkeséget.

Korábban írtuk