Hirdetés

„Ma ugyanazért kell küzdenünk, mint elődeinknek” az elmúlt száz évben, vagyis a haza megvédéséért – hangoztatta Németh Szilárd. Kifejtette: azt a hazát kell megvédeni, „amit nemcsak az 1920-ban meghatározott határokon belül, hanem az egész nemzet tekintetében (…) a Kárpát-medencében magunkénak érzünk”. Ezt hívjuk nemzeti összetartozásnak, lelki megújulásnak, magyar érzésnek – fűzte hozzá.

Arról is szólt: továbbra is figyelnünk kell arra, hogy az értékeinket, az alkotmányunk által is rögzített keresztény kultúránkat, nemzeti örökségünket, magyarságunkat minden körülmények között megőrizzük.

Az avatáson a politikus, fideszes parlamenti képviselő felolvasta Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének köszöntőjét is. Ebben a házelnök figyelmeztetett: az előttünk álló időkben minden európait utolérhet a 21. századi trianoni terv, azaz a szülőföldön történő politikai alávetettség, gazdasági kifosztottság és lelki megalázottság, amelynek fedőneve nem más, mint az Európai Egyesült Államok.

Korábban írtuk

Úgy vélekedett: a nemzetpolitikának nevezett Kárpát-medencei magyar kapcsolatokban csak 2010-ben érkeztünk meg oda, hogy orvosolni kezdhessük a Trianonban felgyülemlett, a 20. századi kommunizmusban csak tovább súlyosbodott és a rendszerváltoztatás után is megoldatlan bajainkat.

Mindezt az tette lehetővé, hogy a magyar választópolgárok 2010-ben úgy döntöttek, hogy „egyszer és mindenkorra zárjuk le a posztkommunizmus 1990 és 2010 közötti zavaros évtizedeit”, és nyissuk meg a nemzeti felemelkedés korszakát Magyarországon – fűzte hozzá.

Felidézte, hogy ennek a korszakalkotásnak az első törvényei közé tartozott a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló és a kedvezményes honosításra vonatkozó törvény, majd mindezt alkotmányos keretbe foglalta a 2011-ben megalkotott új alaptörvény.

Emlékeztetett: a trianoni döntés századik évfordulóján az Országgyűlés határozatban kezdeményezte, hogy váljon az egyetemes emberi jogok részévé a nemzeti önazonossághoz való jog, azaz minden ember szabadon megörökölhesse elődei anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjének otthonosságát.

Ez a kezdeményezés – folytatta – nemcsak a magyarságról és annak elmúlt száz esztendejéről szól, hanem minden európai nemzet elkövetkező száz évéről is. Ugyanis „a 21. században kivétel nélkül minden európai nemzet erőteljes identitásellenes agresszió célpontjává válik, mert az államok feletti érdekcsoportok minden nemzetet ki akarnak forgatni önmagából, javaiból és államából” az Európai Egyesült Államok megvalósítása érdekében. A magyarság megfelelő erkölcsi alappal rendelkezik figyelmeztetni európai sorstársait a rájuk leselkedő veszélyre, „mert nem akarjuk, hogy ők a 21. században azt kapják jutalomként, amit mi a 20. században kaptunk büntetésként” – fogalmazott üdvözlő levelében Kövér László.

Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP), a XXI. kerület polgármestere arról beszélt, hogy a magyarság határokkal nem megbontható érzését tovább kell adnunk gyermekeinknek, ezt szolgálja a most átadott Összetartozás háza is.

Úgy vélekedett: nem akad egyetlen olyan nemzet sem, amely kibírt volna egy olyan időszakot, amit az elmúlt száz évben a magyarság. Nemcsak hogy kibírtuk, hanem ismét győzelemre állunk, és az évszázados helytállásért és hűségért köszönet és hála illeti az elszakított nemzeti közösségeinket – emelte ki a kormánypárti politikus.

Úgy folytatta: június 4. gyásznap, mert a békediktátum nyomán Magyarország elvesztette területének kétharmadát, és csaknem 3,5 millió magyar került idegen országba. Ám a nemzet szétválaszthatatlan; közös az anyanyelvünk, közösek az érzéseink, a gondolataink, a múltunk, a jelenünk és a jövőben is csak együtt boldogulhatunk – mondta Borbély Lénárd.

Az Összetartozás házában berendezett kiállítás időrendi sorrendben, a békediktátum előzményeitől kezdve, egészen a határon túlra rekedt magyarság mai helyzetét ismertetve mutatja be az eseményeket, a többi közt archív tartalommal megtöltött 21. századi eszközök segítségével.

A tárlaton megismerhetők az első és a második bécsi döntés nyomán megvalósult területi revízió, majd a második világháborút követő újabb összeomlás eseményei is. A látogatók egy korabeli filmhíradókat vetítő „moziba” is beülhetnek.

A tervek szerint az Összetartozás háza otthon ad majd múzeumpedagógiai rendezvényeknek és kulturális eseményeknek is.