A filmügyi kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnöke elmondta: a végösszeg főként devizabevételből származik.

Hirdetés

„Az elmúlt időszakban Budapest lett Európa legnagyobb filmgyártó bázisa London után, az élvonalbeli gyártók nálunk forgatnak a legfelkapottabb világsztárokkal. Azok a szakemberek, akik például Ridley Scottal dolgoztak nálunk, a magyar produkciók számára is rendelkezésre állnak” – fogalmazott Káel Csaba.

A járványhelyzetből kovácsolt pozitívumnak tartja, hogy a kormány gazdaságvédelmi akcióterve keretében támogatja az NFI fóti filmgyártó bázisának felújítását, korszerűsítését és négy új stúdióval való bővítését.

Ez minőségi ugrást jelent a hazai filmiparnak, hiszen már ott van több díszletváros, amiben különböző korokat lehet forgatni – mondta, hozzátéve, hogy ősszel fejeződött be egy ígéretes történelmi mozifilm, a Most vagy soha! forgatása, ami március 15. eseményeit dolgozza fel.

A történelmi filmekről kifejtette: a történelmi filmeket illetően még mindig nagy az adósságunk. Ilyen a régmúltunk néhány fontos történése, sorsfordító pillanatok és a rendszerváltás is. Mint fogalmazott, az idén a mozikba került Blokád című film alkotói felkészültek az alapanyagból, és bátran beszélnek az akkor születőben lévő demokrácia első komoly konfliktusáról.

„Azért kell beszélni erről, mert ha a történelemkönyvből olvassuk, akkor simának tűnik, ez a film pedig plasztikusan bemutatja, hogy milyen kihívásai voltak a korszaknak” – fogalmazott. Úgy vélte: természetéből adódóan minden történelmi film körül lesznek heves véleménykülönbségek, politikai csatározások, mert különböző politikai szereplők egyesekhez közelebb állnak.

Szerinte rengeteg lehetőség rejlik még ebben az időszakban, akár dokumentum-, akár játékfilmes formában. Fontosnak nevezte a kormánybiztos az Aranybulla tévésorozatot a Dunán. „Az Aranybulláról sokan tudnak, mert érettségi tétel, könnyen megjegyezhető évszám, de hogy miért kellett, hogy létrejöjjön, mi volt az a történelmi és társadalmi közeg, ami szükségszerűvé tette, azt kevesen tudják” – jegyezte meg.

Megjegyezte: az, hogy a Blokád teljesíti a küldetését, abban is tetten érhető, hogy vitákat indított és nagyon jó nézettséget ért el. „A vígjátékok után ez volt a legnézettebb magyar film az elmúlt évben a hazai mozikban. Hozzá voltunk szokva a százezer feletti nézőszámokhoz, de tudomásul kell venni, hogy a járvány megváltoztatta a moziba járást: a forgalmazási eredmények egész Európában nagyot estek”.

A kormánybiztos nagy sikernek nevezte a FILMIO-t, az első magyar közszolgálati streamingszolgáltatót. Hozzáfűzte: Magyarország egyedülálló Európában az államilag finanszírozott streamingszolgáltatásban.

„Nagyon népszerű, folyamatosan fejlesztjük, hetente bővül a filmkínálat. Az elmúlt 121 év magyar mozgóképkincsének nagy része már elérhető kiváló minőségben felújítva, és a mozi- és tévébemutatók után elsőként a FILMIO-n nézhetők a legfrissebb alkotások, játékfilmek, dokufilmek, rövidfilmek és animációk is”.

Megemlítette Káel Csaba az interjúban, hogy a mozik száma brutálisan csökkent az elmúlt tíz évben, és szinte a plázamozik maradtak csak életben. „Magyarország nagyobb része nem, vagy csak óriási vállalás árán tud eljutni moziba. A Nemzeti Művelődési Intézettel azon dolgozunk, hogy a kultúrházakban életre keltsük a közösségi moziélményt, rendszeresen vetítsenek magyar filmeket. Ezt egészíti ki egy programunk is az Oktatási Hivatallal és KIFÜ-vel karöltve, amelynek célja, hogy az alapfilmeket bevigyük az iskolákba”.

Szólt Káel Csaba az elsőfilmesek támogatásáról is, kiemelve az idén bemutatott Magasságok és mélységek című alkotást, Csoma Sándor rendezését, amely a hegymászó Erőss Zsolt feleségének drámáját dolgozza fel. „Szeretnénk az elsőfilmeseknek segíteni a továbbiakban is. Nagy eredménynek tartom, hogy kezdetben 67 millió volt, és most már 120 millió forint a felső határa a gyártási támogatásnak a játékfilmek esetében”.

A filmügyi kormánybiztos arról is beszélt, hogy terveznek egy régiós filmvásárt, aminek része lenne, hogy a magyar filmeket a forgalmazóknak premier előtt bemutassák. Kitért arra, hogy a filmkészítőknek olyan platformot akarnak teremteni, ahol minél több koprodukció születhet. „Budapestre tervezzük a helyszínét ennek a szakmai fórumnak, míg Veszprém és a régió a magyar filmek bemutatkozási helye maradna továbbra is” – fogalmazott Káel Csaba.

Korábban írtuk