Átadták a megújult kaposvári Dorottya Házat
Dámák Diadalma
Kívül-belül újjászületett Kaposvár egyik legrégebbi épülete, a Dorottya Ház. A XVIII. század közepén épült egykori Esterházy uradalmi központban idegenforgalmi irodát, rendezvénytermet, kiállító- és bemutatótereket hoztak létre. Ez utóbbiakban kapott helyet az a Dámák Diadalma című tárlat, ahol Árpád-házi Szent Erzsébet 1220-as években faragott botja mellett láthatjuk például Jovián György Mária királynőt ábrázoló portréját, Sisi 120 kilogrammos esküvői ruháját, de azt a horgonyt ábrázoló tetoválást is, ami a királyné lapockáját díszítette.
A Dorottya, vagyis a dámák diadala a fársángon című első magyar vígeposzt ha nem is olvasta mindenki, hallani biztosan hallott róla. Azt azonban kevesen tudják, hogy Csokonai Vitéz Mihályt a Kaposvár központjában álló Esterházy uradalmi központ, illetve az épületben 1798 nyarán tartott hatalmas ünnepség ihlette műve megírására. Az ünnepséget, ahova maga Csokonai is hivatalos volt, gróf Széchényi Ferenc tiszteletére szervezték, akit ekkor választottak meg Somogy vármegye főispánjává.
A múlt kötelez
Kaposvár egyik legidősebb épületét, a XVIII. század közepe táján épült Dorottya Házat könnyű megtalálni a hazánk, sőt Európa legszebb köztereként számon tartott Kossuth tér szomszédságában. A közelmúltban felújított késő barokk stílusú épület jól illeszkedik a nem messze tőle található neoreneszánsz Városháza, illetve a neoromán Nagyboldogasszony-székesegyház eklektikus környezetébe. Az Esterházy család egykori uradalmi központját, melynek udvarán több istálló is állt, de hatalmas angolpark, virág- és konyhakert is tartozott hozzá, azóta emeletessé bővítették. Az évszázadok során használták honvédségi tiszti lakként, működött benne lakatos- és asztalosüzem, de hentesüzlet is. 1985 novemberében pedig Csokonai fogadóként kapott új funkciót, szobáiban pihente ki fáradalmait mások mellett Móricz Zsigmond, Kodály Zoltán és Kassák Lajos. Mindeközben a fogadó egyfajta közösségi térként is üzemelt, hiszen sörözője, játékterme és tekepályája a helyi fiatalok közkedvelt találkozási helye volt, míg farsang idején dísztermében tartották az egykor országos hírű Dorottya-bált. A privatizációt követően azonban új tulajdonosa sorsára hagyta az épületet, éveken keresztül üresen állt, állaga folyamatosan romlott. A város vezetése végül 2014-ben úgy döntött, hogy megvásárolja.
– Kaposvárnak identitása szempontjából is fontos ez a belváros szívében álló épület, így megvásárlásával voltaképpen a saját múltunkat vettük vissza. Merthogy nemcsak Csokonait ihlette műve megírására, de falai között tartotta előadásait az az 1800-as évek elején alakult színjátszó kör is, amely a városnak nagy dicsőséget hozó későbbi színházművészet alapjául szolgált – mondja Szita Károly, Kaposvár polgármestere hozzátéve, hogy a közelmúltban mintegy kétmilliárd forintból elkészült felújítás után a következő dilemma az volt, milyen tartalommal töltsék meg a Csokonai műve után Dorottyáról elnevezett házat.
Nők a történelemben
Ha már a vígeposz, és ha már Dorottya, szinte kézenfekvő volt, hogy a ház falai között a hölgyeké legyen a főszerep. Az épület átadásával egy időben megnyílt Dámák Diadalma című kiállítás így nemzetközi mércével mérve is kiemelkedően fontos, ám méltatlanul kevéssé ismert hét magyar asszony – Árpád-házi Szent Erzsébet, Mária királynő, Zrínyi Ilona, Brunszvik Teréz, Erzsébet királyné, Slachta Margit és Bédy-Schwimmer Rózsa – élettörténetével ismerteti meg a látogatót kortárs színészekkel felvett jeleneteken és olyan klasszikus, illetve kortárs művészek alkotásain keresztül, mint Aba-Novák Vilmos, Benczúr Gyula, Liezen-Mayer Sándor vagy Bukta Imre, Jovián György, Imre Mariann, Magyarosi Éva, Verebics Ági, Asztalos Zsolt és Rabóczky Judit.
– Hét kivételes, sorsfordító nő a főszereplője a Dámák Diadalma című kiállításnak. De miért hét politikus? – teszi fel, majd válaszolja is meg a kérdést Gulyás Gábor filozófus, esztéta, a kiállítás kurátora. – Mondhatnám, azért, mert egy megkövesedett patriarchális szemléletet képviselő rendszerből a hölgyeknek leginkább a politika kínálhat kitörési lehetőséget. De itt nem csak erről van szó. Ebben a házban ugyanis nem tekinthetünk el Csokonai vígeposzától, melyben szintén hangsúlyosan közéleti kontextusban merülnek fel az emberi élet nagy kérdései. A legfontosabb cél, hogy a kiállítás elgondolkoztassa a látogatókat a nők történelemben betöltött szerepéről és a bennük rejlő hatalmas erőről.
A legbátrabb asszony
A tárlat főszereplőinek nevét talán mindannyian jól ismerjük, ám arról, hogy többen közülük mivel is írták be magukat a magyar történelembe, talán már kevesebbet hallottunk. Tudtuk például, hogy az 1877-ben Budapesten született Bédy-Schwimmer Rózsa volt a világtörténelem első női nagykövete? Érdemei közé tartozik egyebek mellett, hogy elkötelezett pacifistaként rávette a korabeli világ talán leggazdagabb emberét, a detroiti automobilkirályt, Henry Ford amerikai milliárdost, hogy finanszírozza azt a békehajót, ami 1915 decemberében New York kikötőjéből indult Hollandiába, fedélzetén a béke nemzetközi követeivel. Béke ugyan nem lett, de azért teljes kudarcról sem beszélhetünk: az utasok által megfogalmazott elvek közül évtizedekkel később több is bekerült az Egyesült Nemzetek Szervezete, azaz az ENSZ Alapokmányába.
Bédy-Schwimmerhez hasonlóan politikai babérokra tört a szerzetesként élő Slachta Margit is, akinek neve az első országgyűlési képviselőnőként került be a magyar politika történetébe. Keresztény emberként azonban politikai karrierjét az elesettek és bajbajutottak szolgálatába állította, így a II. világháború éveiben mintegy húszezer zsidót mentett meg a haláltábortól, az általa alapított Thököly úti rendházban Heltai Jenő mellett Radnóti Miklós feleségét, Gyarmati Fannit is bújtatta.
A kiállításon kiderül az is, hogy Erzsébet királynéra, Sisire sem azért kell emlékeznünk, mert ő volt az első celeb Magyarországon, hanem mert német anyanyelvűként elkötelezett magyarrá vált, számos beruházás és épület mellett neki köszönhetjük a kiegyezést, melynek eredményeképp létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia és beköszöntött a magyar történelem egyik leghosszabb békeidőszaka. Brunszvik Teréz pedig nemcsak az első karácsonyfát díszítette fel Magyarországon, hanem az óvoda intézménye mellett rangot és új társadalmi státust adott a gyermekeknek.
– Zrínyi Ilonáért rajongtak a korabeli uralkodók: a török szultántól első és utolsó nőként megkapta a legmagasabb szintű oszmán kitüntetést, míg XIV. Lajos, a francia Napkirály újabb és újabb ajándékokkal halmozta el, Európa legbátrabb asszonyának nevezte. Mária királynő háború helyett inkább építkezett, és büszkék lehetünk rá azért is, mert személyében Magyarországnak évszázadokkal korábban volt női uralkodója, mint Angliának, Spanyolországnak vagy Oroszországnak. Árpád-házi Szent Erzsébet pedig a legismertebb magyar szent, az a nő, akiről Szűz Mária után a legtöbb templomot nevezték el világszerte. Van temploma Budapesten, Berlinben, Párizsban, New Yorkban, de Bogotában is – indokolja Gulyás Gábor, hogy miért is éppen e köré a hét nő köré építette fel a kiállítást.
Persze a sort hosszan lehetne még folytatni a magyar történelem olyan kiemelkedő nőalakjaival, mint Szent István édesanyja, Sarolt vagy felesége, Gizella királyné, de helye volna a tárlaton Brunszvik Teréz húgának, a nőnevelés egyik úttörőjének, Teleki Blankának, mint ahogyan Wittner Máriának, az 1956-os forradalom szabadságharcosának is. Vagyis vannak még magyar nők bőven, akiknek példájával a jövőben is meg lehet majd tölteni a kaposvári Dorottya Ház kiállítótereit. De az már más dámák másik diadalma lesz.
