A brüsszeli kultúrbotrány egyes részleteit mára többé-kevésbé mindenki ismeri. Cernynek ugyanis a cseh kormánnyal kötött szerződés értelmében 27 ország művészével együtt kellett volna elkészítenie kortárs tárlatát, ehelyett fogta magát, és saját maga állította össze a hatalmas tablót, tetézve mindezt azzal, hogy kitalált huszonhat nevet huszonhat életrajzzal, akiket külön brosúra méltatott a kiállítás megnyitójára.

A csalás persze hamar kiderült, így Cernynek nem kellett sokáig azon erőlködnie, hogy kiderítse, képes-e az unió szembenézni az elavult, de máig élő sztereotípiákkal. Azon, hogy Franciaországot nagy sztrájkként, Romániát Drakula kastélyaként, Dániát a Lego országaként, Svédországot IKEA-dobozként, Magyarországot pedig dinnyeföldként, közepén a Brüsszelben látható Atomiummal jelenítette meg a szobrászművész, sikerült túllépni.

A biztosítékot Szlovákia, de még inkább Bulgária groteszk ábrázolása verte ki. Szlovákia nemzeti öntudatában érzi sértve magát, hiszen egy magyar nemzeti szalaggal átkötött szalámi, mások szerint sonka valahogy sehogy sem illik bele a nagy szlovák imidzsbe. Az esetükben egy bocsánatkéréssel talán sikerült lezárni az ügyet, ám Bulgária nem nyugodott addig, amíg fekete lepel nem került pottyantós vécéjére.

David Cerny korábbi munkássága alapján a cseheknek pontosan tudniuk kellett volna, s talán tudták is, mire számíthatnak, ha őt bízzák meg a brüsszeli Entropa tárlat megszervezésével. A köztéri szobrászat fenegyerekeként számon tartott Cerny ugyanis folyamatosan azon igyekszik, hogy feldobja Prága általa középszerűnek tartott modern vagy kevésbé modern, de unalmas épületeit, köztereit. Ha úgy tartja kedve, egy háztetőről lógat le egy embert, autókarosszériákat aggat egy gyárépületre, rózsaszínre fest egy tankot, hatalmas méretű, ufófejű csecsemőket erősít a 93 méteres zizkovi tévétorony pillérjeire, vagy éppen újraértelmezi Csehország védőszentjének, Szent Vencelnek lovas szobrát.

A Szent Vencelt döglött, vagyis fejjel lefelé lógó lovon ábrázoló alkotását eredetileg Prága főpostájának belső udvarára szánták, ám az igazgató „túl soknak” találta, így először néhány hétig a Vencel téren állították ki, éppen szemben az eredetivel, majd végül a Lucerna Passzázsba került. De hasonló megütközést keltett a Kampa szigetén látható két meztelen férfialak, akik egy Csehországot formázó tó közepén pisilik le országukat.

Csehország határain túllépve már maga Belgium sem először találja szembe magát Cerny kreativitásával: a Beaufort 2006 művészeti fesztiválra beérkezett pályaművét nem engedték kiállítani az akkoriban kirobbant Mohamed-karikatúrák botrányra hivatkozva. Middlekerke polgármestere ugyanis nem akarta tovább szítani a feszültséget egy olyan installációval, amely a megkötözött Szaddám Huszeint egy szál alsóneműben, folyadékba áztatva ábrázolta.

A Szaddám Huszein, a Cápa című alkotás egyébként a brit Damien Hirst A fizikai halál lehetetlensége című munkája ihletésére született, amely egy formaldehiddel feltöltött hatalmas kádban úszkáló cápatetemet mintázott.

Mindenesetre úgy tűnik, a csehek nem különösebben izgatják magukat szobrászuk kínos brüsszeli incidense miatt, s már most azt tervezik, hogy az Entropát az Európai Tanács épületéből fél év múlva egyenesen a Cseh Nemzeti Színház új épületébe viszik. A nagy vihart kavart műalkotást talán Prága legújabb turistacsalogatójának szánják.

Barta Boglárka