Dénár és denevér – Exkluzív séta a veszprémi várnegyedben
Tavasszal indult és azóta is nagy sikerrel zajlik a Veszprémi Főegyházmegye Work in Progress 2023 (WIP ’23) egyedi kiállítása, melynek különlegessége, hogy a látogatók tematikus séták, „sisakos” túrák keretében ismerkedhetnek meg a megújuló várnegyed egyes épületeivel. Most, a „világ legjobb projektmenedzsere” díjat elnyert Pém Attila projektvezető szakmai kalauzolásával egy olyan exkluzív túrára indultunk, ahova csak kevesek nyerhetnek betekintést: a veszprémi Érseki Palota és a Szent Mihály Főszékesegyház padlásán jártunk, majd Szent István dénárját csodálhattuk meg egészen közelről.
Közel 250 éve, azaz a barokk kor óta nem zajlott akkora léptékű felújítás a veszprémi várban, mint manapság. A 2020-ban kezdődött beruházás ugyanis tizennyolc műemléki épületet, 35 ezer épített és tízezer szabadtéri négyzetmétert, vagyis gyakorlatilag a teljes várnegyedet érinti, melynek finanszírozására a Veszprémi Főegyházmegye több mint 56 milliárd forintnyi támogatást kap a kormánytól.
– A kivitelezők felé elvárás volt, hogy 2023-ra, vagyis az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat kezdetére ez a tizennyolc épület olyan minőségben elkészüljön, hogy a várat meg tudjuk nyitni a látogatók előtt – mondja Pém Attila projektvezető, a Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság igazgatóhelyettese, aki hozzáteszi, hogy a vár teljes lezárását senki nem támogatta, sőt, kifejezett elvárás volt, hogy a főszékesegyház már húsvétra alkalmassá váljon a szertartások megtartására, és utána is megszakítás nélkül tudjon működni. – Nagy kihívás volt, hogy a barokk épületegyüttes és a XXI. századi igények között megtaláljuk az egyensúlyt, úgy, hogy közben figyeljünk a jogszabályi és egyéb előírások betartására is.
Arra, hogy ez sikerült is, bizonyíték, hogy idén májusban elindulhatott a veszprémi érsekség egyedülálló Work In Progress 2023 (WIP 23′) eseménysorozata, így látogathatóvá váltak a Biró-Giczey Ház, a Körmendy Ház, az Érseki Palota és a Szent Mihály-főszékesegyház egyes terei, de a „sisakos” túrákon az építkezés kulisszatitkaiba is bepillanthatunk.
Pém Attila minket azonban most nem ezen, a látogatók számára kijelölt túraútvonalon vezet végig, hanem egy még ennél is izgalmasabb kalandra invitál bennünket! Miközben már a várba való feljutásunk is különleges, hiszen a vár keleti oldalán felépített állványzat nyitott liftjével érkezünk az Érseki Palota melletti udvarra, az igazi meglepetés csak akkor ér bennünket, amikor a falnak támasztott létrákon Attila után mászunk a palota padlásterére. A több száz éves fedélszék látványa már önmagában megérte a fizikai megpróbáltatást, pláne, hogy közben kiderült, hogy a padlást beterítő ürülék egy komoly létszámú denevér-kolóniától származik. Persze a márciustól szeptemberig itt tanyázó mintegy kétszáz bőregérnek már csak a nyomait láthatjuk, hiszen ők már visszahúzódtak téli szálláshelyükre, a Bakony barlangjaiba.
– Mindenhol van valami olyan dolog, ami megakasztja, vagy befolyásolja az építkezést, ez pedig itt sem volt másképp. A legnagyobb problémát éppen ezek a kicsi, de fokozattan védett állatok jelentették, akiket sem fénnyel, sem pedig hanggal nem lehetett zavarni, így csak akkor tudtunk itt dolgozni, amikor a környezetvédők megengedték – ad magyarázatot a projektvezető arra, hogy miért is tartott hosszabb ideig a palota tetőcseréje a megszokottnál.
Az Érseki Palota után egy újabb kihívás, a Szent Mihály Főszékesegyház padlása és harangtornya következik. Mivel azonban a székesegyház tetejét néhány évvel ezelőtt újították fel, itt lényegi feladata már nincs a kivitelezőnek. Ugyanakkor, mivel a harangok hamisan szólnak, az óraszerkezet pedig nem jól jár, megkezdődött ezek állapotfelmérése, és hamarosan elindul a rekonstrukciójuk is.
A különleges várséta különleges meglepetéssel zárul. Megnézhetjük ugyanis azt a Lancea Regis feliratú dénárt, melyet Szent István közvetlenül a koronázása után, 1002 körül verethetett, és amelyre a közelmúltban bukkantak a régészek a Nagyszeminárium udvarának még érintetlen Árpád-kori rétegéből.
– Az érem képe nem olyan tiszta, de nincs átlyukasztva, átfúrva, ami nagyon sok korabeli dénár esetében jellemző, hiszen azokat sokszor díszítőelemként, ékszerként vagy lószerszámként használták. Ennek a dénárnak mai szóval élve valószínűleg inkább csak „repi” funkciója lehetett, forgalomba csak nagyon kevés került belőle – mondja Vavra Áron, a veszprémi várnegyed beruházás műemléki projektvezetője.
A veszprémi várhegyen feltárt egyéb látványos leletekből a Biró-Giczey Házban nyílt kiállításon láthatunk ízelítőt, míg a Szent György Kápolnában a várban zajló kutatás legújabb eredményeit mutatják be a látogatóknak.
