Egy budai villa titkai

1928-ban járunk, amikor is a mai Stromfeld Aurél utca még bőven Budapest külvárosának számított. Itt vásárolt meg Bajor Gizi testvére, Beyer Rudolf egy eredetileg földszintes neobarokk házat, ami egy virágkertész tulajdona volt. Később alakították át nagystílű, emeletes villává Országh Béla építészmérnök tervei alapján. A közel ezer négyzetméteres házba az 1930-as évek elején három család költözött: a földszinti szobákat a színésznő édesanyja és bátyja lakta családjával, míg az emelet Bajor Gizi és harmadik férje, a fül-orr-gégész orvos, Germán Tibor otthona lett. Jóllehet gyermekük nem született, helyette lakásuk nagyon hamar a pesti elit kedvelt találkozóhelyévé vált. Bajor Gizi ugyanis a magánéletében ugyanolyan nagyasszony volt, mint a színpadon. Városszerte híres szalonéletet élt, mecénásrendszert hozott létre, vacsorákat és koktélpartikat rendezett, villájában egymásnak adták a kilincset a színészek, színházi emberek, az orvos férj barátai, de a politikusok is, hiszen a házaspár baráti kapcsolatai egészen a Horthy családig nyúltak.

Színház az egész világ

De ki volt valójában Bajor Gizi? Hogyan lett Beyer Marcell jó nevű bányamérnök, majd kávéház-tulajdonos 1893-ban született lányából, Gizellából a XX. század eleji magyar színjátszás nagyasszonya, legkivételezettebb színésznője, a Nemzeti Színház örökös tagja? Talán egy tragédia kellett mindehhez, hiszen édesapja amikor 1905-ben megvásárolta a Báthoryról elnevezett Kálvin téri kávéházat, amit először 1911-ig működtetett, majd 1912-ben uzsorahitelekből ismét megnyitott, még nem sejtette, hogy a közeledő világháború keresztülhúzza számításait. A kávéházat 1914 májusában elbontották, a család anyagilag tönkrement.

Az Angolkisasszonyoknál nevelkedő Gizi ekkor már az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémiára járt, ahol nagyon hamar felfigyeltek tehetségére. Ezt bizonyítja, hogy a Nemzeti Színház már 1914-ben szerződést ajánlott neki.

– Ettől kezdve tehetségének köszönhetően szinte ő tartotta el a családot. Egy évad kivételével 1951-ig, azaz halálig a Nemzeti Színház tagja volt, a mindenkori színházigazgatók imádták. Hevesi Sándor 1922 és 1932 között gyakorlatilag rá építette a színház repertoárját – meséli Szebényi Ágnes, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa, a villaséták egyik megálmodója. – Sok színészről tudjuk, hogy emberként gyarlóbb annál, mint amit színpadon a hősökről mutat. Bajor Gizinek az is a nimbuszához tartozott, hogy bebizonyítsa, a hétköznapi életben is ugyanolyan bátor asszony, mint a színpadon. Az életet színjátékként fogta fel, ha kellett, angyal és ördög is volt egyszerre.

Menedék az ostrom alatt

Márpedig színészi tehetségére a hétköznapokban is sokszor volt szüksége, különösen a II. világháború évei alatt, amikor a Bajor-villa sokak számára egyedüli menedéknek számított. A színésznő ugyanis nemcsak saját férjét bújtatta a tetőtéri manzárdszoba egy dupla falú szekrénye mögött, hanem a mostanság egyre nagyobb számban előkerülő ostromnaplók tanúsága szerint volt, hogy 15-20 ember is aludt egyszerre a pincéjében.

– A villaséta során elejétől a végéig hiteles történeteket mesélünk régi újságcikkek, memoárok segítségével, valamint idézünk Tamási Áron naplóbejegyzéseiből is, aki Budapest ostroma alatt 1945. január végétől február elejéig élvezte Bajor Gizi vendégszeretetét – mondja Szebényi Ágnes, majd Tamási Áron Ostromnaplóját idézi: „A kiskapun jöttem be a villába. Fényes volt minden: a hó, a csend és az ég. És bennem is valami. Gizit békebeli módban találtam: csinos volt és sugárzó, mintha éppen a színházba akart volna menni, hogy eljátssza valamelyik híres szerepét.”

És valóban, Bajor Gizi szerepet játszott akkor is, amikor a minorita papból lett zsidógyilkos, a kerület nyilasvezére, a hírhedt „Kun páter” hat-nyolc géppisztolyos nyilassal jelent meg a villánál házkutatást tartani. Ilyenkor ha kellett, eljátszotta, hogy elhagyott feleség, vagy mintha éppen következő színházi szerepére készülne. A színésznőt nem tudták megfélemlíteni.

Halál a villában

A közel kétórás villaséta a kertben kezdődik, ahol először a ház történetével ismerkedhetünk meg. Innen járjuk be aztán a hatalmas épület négy szintjét az egykor menekülteket rejtő alagsortól kezdve egészen a tetőteraszon megbúvó manzárdszobáig.

– Ezt az izgalmas kultúrtörténeti sétát azért találtuk ki, mert Bajor Gizi egykori otthona Gobbi Hildának köszönhetően ma múzeumként várja a látogatókat. Ugyanakkor maga az épület nemcsak hogy gyönyörű, de ha a falai mesélni tudnának, számtalan érdekes és izgalmas történetet hallhatnánk tőlük. Úgy döntöttük, hogy helyettük mi mesélünk és idézzük fel azt a két világháború közötti időszakot, amikor Bajor Gizi nem színésznőként, hanem háziasszonyként volt jelen a villában. Kinyitjuk az egész házat, bejárjuk a pincétől a padlásig, közben felidézzük a színésznő gyerekkorát, színpadi szerepeit, kilépünk az erkélyre, megmutatjuk az intim tereket és azt a szűk csigalépcsőn megközelíthető manzárdszobát, amelynek rejtekében Germán Tibor elkerülte a deportálást és a munkaszolgálatot – összegzi a sétát Szebényi Ágnes.

Ennek a februári sétának különös aktualitást adott az 54 évvel ezelőtt, 1951. február 12-én bekövetkező tragédia: Bajor Gizi és Germán Tibor halála. Az orvoson ugyanis, aki egyébként felesége fülét is kezelte, elhatalmasodott a paranoia és azt vizionálta, hogy az asszony fülproblémáját agydaganat okozza. Ezért úgy döntött, hogy élet-halál ura lesz, és egy reggel a szokásos vitamin helyett nagy adag morfiuminjekciót adott be a színésznőnek. Tettében nem a gyűlölet, hanem az imádat vezérelte: nem akarta, hogy ez a gyönyörű nő lassú agóniában haljon meg. Később kiderült, hogy szó sem volt agydaganatról, Bajor Gizi panaszait csupán gyerekkorából visszamaradt középfülgyulladás okozhatta.