Az emberi agy is csak egy kivitelező szerv, igaz, a legmagasabb szinten differenciált. Olyan, mint az autó kormánykereke. Ahogy a kormányos is a kormánykerék mögött ül, az emberi személy lényege is az agy mögött van. Tehát az emberi személy lényege – szabad akaratunk – nem az agyunkban van, de azt az agyunk segítségével közöljük.
 


Fotó: MTI, archív, illusztráció

A lelkiismeret nem az agyban van. A szeretet, a megbocsátás nem az agyban van, ahogy az Istenkapcsolatunk sem. Ezt Szentágothai professzor el is mondta a ’70-es években az orvostanhallgatóknak. Azok átmentek a bölcsészkarra és elmondták Lukács György marxista esztéta professzornak. Lukács azt mondta, igaza van Szentágothainak, de ezt ne nagyon hangoztassák. Így szól a legenda.
     
Az, hogy nem valamik vagyunk, hanem VALAKIK, nem csak az agyunktól függ. Hát akkor mitől? Erre eddig egyetlen valaki tudott tökéletes választ adni, a megfeszített majd feltámadt Krisztus. Vagy elfogadjuk, vagy nem, ez már a szabad akaratunktól függ.

Ha nem, akkor elkezdünk csúszkálni a saját magunk által gyártott jégen. Ezt teszi Európa. Kitalálta magának az emberiség történetének legveszélyesebb vallását, aminek a lényege az, hogy az ember az Isten, és a tágabb értelemben vett tudományon (amibe a politika tudománya is beletartozik) keresztül uralni tudja a problémákat. Kimaradt az EU alkotmányából a kereszténységre való hivatkozás, benne maradt viszont a görög-római kultúrára, sőt, a felvilágosodásra való hivatkozás is.
     
Jó példát hallottam egy templomi prédikációban a Mária Rádióban, kicsit kiegészítve közvetítem a gondolatot. Ha ide jönne egy marslakó és körbenézne, nyilván megkérdezné, hogy miért írtok ti 2013-at. Mondanánk, mert 2013 évvel vagyunk Krisztus után és ehhez igazítjuk az időszámítást. Aztán megkérdezné, hogy miért a vasárnap a pihenő ünnepetek. Megmondanánk neki, hogy akkor volt a feltámadás és ezt ünnepeljük. Ezt az orosz nyelv szépen megőrizte, mert a vasárnap – „voszkreszenyie” – szó feltámadást jelent. Tehát amikor Brezsnyev azt mondta, hogy vasárnap találkozunk a Vörös Téren a díszszemlén, akkor azt mondta, hogy a feltámadás napján találkozunk ott. Aztán megkérdezné a marslakó, hogy mutassátok meg a szép épületeiteket Európában, és mi elsődlegesen megmutatnánk a templomokat a kölni, firenzei, milánói, és természetesen a római bazilikát, a párizsi Notre Dame-ot. (Aztán) kérdezné tovább a kultúrát, a festészetet, a szobrászatot és mi mutatnánk Michelangelo, Leonardo, Rembrandt, Giotto, Tiziano műveit, és a mi Munkácsynk Trilógiáját – mindegyik keresztény ihletésű mű. Aztán kérdezné, hogy a fantasztikus tudományos eredményeink hogyan lettek és mi idéznénk Einsteint: „a tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak”, Max Plankot és Heisenberget: „amikor az első kortyot kiiszod a tudás poharából, könnyen ateistává válsz, de a végén mindig ott vár Isten”, vagy Pascalt, akár a mi Neumann Jánosunkat is, akit a tudósok az emberiség eddig élt legnagyobb géniuszának tartanak, nagyobbnak mint Einsteint. Ő igazi matematikus módon közelítette meg a hitét, de logikus és helytálló: „ha úgy élek mint Krisztus tanácsolja, abból bajom nem lehet, akkor sem, ha nem igaz a feltámadás, de ha igaz és nem úgy élek, ahogy az evangélium tanítja, abból óriási nagy bajom lehet”.

Szóval mindezek után a marslakó azt kérdezné: szerencsétlen európaiak, nektek teljesen elment az eszetek? És ha azt is hozzáadnánk, hogy az összes európai jogrendszer, alkotmány a keresztény tanokra épülve született meg, végképp csodálkozna. Arra már csak megdöbbenten legyintene, hogy (a világon) egyetlen vallás hirdeti alapelvként a cselekvő felebaráti szeretetet, és ez a kereszténység. Az iszlám a feltétlen engedelmességet, a buddhizmus a belső kiüresítést, a hinduizmus a szánakozásig ugyan eljut, de aktív cselekvő szeretetre képtelen. Ehhez Teréz anyának kellett elmenni Indiába, hogy megmutassa.

Ezzel szembe menve a kis Magyarország létrehozott egy olyan alkotmányt, amiben Istent meg meri említeni, a családot védi, a kereszténységre utalva.

Ez az, ami nem tetszik bennünk a fejlett Nyugatnak.
     
Az EU még nem tért le a fogyasztásban való tobzódás bűvöletéből, az élvezetek halmozásáról. Súlyos dolog a szenvedélybetegség. Egy narkós vagy alkoholista mindenre képes, hogy megszerezze az aznapi adagot. Igaz ez nagyobb léptékekben is.
     
Tehát a súlyos szenvedélybeteg Nyugat a fogyasztási mániájában kénytelen minket is és akit lehet, kizsákmányolni, hogy legyen még fogyasztanivalója.

Az elmúlt három évben óriási dolog történt. Ezzel az árral fordult szembe népünk, országunk. Ha csak ennyi történt volna, az már az elmúlt évszázadok egyik legnagyobb sikere ’56-on kívül, folytatnunk kell, hogy rajtunk keresztül térjen meg Európa újra a gyökereihez, a kereszténységhez.

Ne hallgassunk azokra a hazudozókra, akik újra csatlóssá akarnak tenni minket. Istennek jó a humora. 1955. december 8-án, a Szeplőtelen Fogantatás napján szavazták meg egyhangúlag az EU zászlót a 101 beérkezett pályázatból. Kikötés volt, hogy nem lehet sem politikai, sem vallási utalás a zászlóban. A kék a Szűzanya színe, a 12 csillag a Jelenések könyvéből a „Napba öltözött asszony” fejét díszíti. A szavazók egyike sem gondolt erre. 

Ne adjuk fel, ne fáradjunk bele, és a jó úton haladó hazánk tovább fog emelkedni!

Csókay András idegsebész

(Forrás: Vadkerti harangok, 2014. február)