Egy rasszista báró balatoni temploma

Tagyon, Szentantalfa, Óbudavár, Szentjakabfa és Balatoncsicsó. A Nivegy-völgy öt települése a Balaton-felvidéken, valahol Zánka és Nagyvázsony között. Bár a völgy nevének eredetét homály fedi, vannak, akik egy Nivegy nevű településből, mások pedig egy ősi magyar személynévből eredeztetik, az szinte biztos, hogy a vidék már a rómaiaknak csakúgy, mint jelenkori lakóinak, kedvelt szőlőtermő területe volt. A legenda szerint a magyar honfoglalás idején Buda vitéz telepedett itt le három fiával, Istvánnal, Jakabbal és Antallal, akik később az egyik magaslatról kilőtt nyílvesszőikkel jelölték ki szálláshelyüket: így vált Jakab Szentjakabfa, Antal Szentantalfa, míg István (azaz Csicsa) pedig Balatoncsicsó alapítójává.

Egy 1300-as évek eleji dézsmajegyzék ugyanakkor említést tesz egy dombtetőn lévő Szentbalázs nevű faluról is, amely nevét feltehetően a torokbetegek és a madarak védőszentjeként tisztelt, Szent Balázsról kapta. A település azonban a török hódoltság idején teljesen elnéptelenedett, és soha nem is épült újjá. Romjaiban ugyan, de mementóként megmaradt a Nivegy-völgy jelképeként is számon tartott temploma, a ma Balatoncsicsóhoz tartozó Szent Balázs-templom, mely valamikor a XII-XIII. században épülhetett. Az eredetileg román stílusú épületet később gótikus elemekkel bővítették ki, nyugati végében kegyúri karzatot alakítottak ki, efölé pedig kétemeletes tornyot húztak.

Miközben leülünk pihenni a templomrom előtti fügefák árnyékában, és gyönyörködünk az elénk táruló páratlan panorámában, a Balaton víztükrében, Hegyestű és Badacsony jellegzetes formájában, illetve a szépen megmunkált szőlősorok látványában, elképzeljük, hogyan is élt itt a XX. század elején egy bizonyos Jörg Lanz von Liebenfels, aki ugyan báróként tekintett magára, ám sokkal inkább volt szélhámos, mint nemes.

Akitől Hitler is elhatárolódott

Ez a bizonyos „báró”, eredeti nevén Adolph Joseph Lanz ugyanis 1926. január 6-án 12,5 millió magyar koronáért megvásárolta a templomromot, hogy azt kisebb átalakításokkal lakhatóvá tegye. Az eredetileg ciszterci szerzetesnek készülő Liebenfels egy látomást követően kilépett a rendből, és a középkori templomos lovagrend mintájára az 1900-as évek elején misztikus felekezetet alapított Új Templomosok Rendje néven.

Látomása nyomán alkotta meg árjaelméletét, mely szerint a „kék szemű, szőke hajú, árja rassznak” kell majd legyőznie az „alsóbbrendű” fajhoz tartozó gonoszokat.

Nézeteit folyamatosan publikálta is Ostara című folyóiratában, melynek rendszeres olvasói közé tartozott állítólag Adolf Hitler is. Liebenfels később azonban hiába próbálta magát Hitler ideológiai előfutáraként elismertetni, mégsem vált a rendszer kegyeltjévé, a Führer elhatárolódott tőle, tanait túl elvontnak ítélte meg. Ráadásul önmagát előtérbe helyező személyisége ártott Hitler imázsának, így a hatalomra kerülő nemzetiszocialisták elől menekülni kényszerült. Főhadiszállását a Balaton-felvidékre tette át, az általa megvásárolt Szent Balázs-templom egyszerre volt szakrális központ és rejtekhely számára. Lancz György balatoncsicsói földbirtokos néven viszonylagos nyugalomban élt itt egészen 1945 tavaszáig, amikor is a Vörös Hadsereg elől újra menekülni kényszerült.

Balázsolás a romoknál

Miközben feltehetően visszatért Ausztriába, a templom hosszú ideig elhagyatottan állt. Az 1950-es 60-as években a műemlékvédelem csupán állagmegóvásra törekedett, és eltávolította a „báró” utólagos toldásait, így például a kórusba és a toronyba vezető lépcsőket. Ezzel ugyan a templom visszanyerte középkori jellegét, és a 2000-as évek elején valamelyest sikerült stabilizálni a romokat is, az elmúlt időszakban azonban újra kikerült a tábla, mely kőomlás miatt életveszélyre figyelmeztet.

Kár lenne veszni hagyni, hiszen a középkorban épült Szent Balázs-templom ma is a Balaton-felvidék egyik ikonikus zarándokhelye, ahol Szent Balázs püspök és vértanú emlékére minden év februárjában hagyományosan Balázs-áldást tartanak.