175 millió a népi kultúrának

Tengertánc néven hirdetett pályázatot a kulturális tárca a népi kultúra támogatására tavaly november végén. A kiírás szerint az összesen 175 millió forintos pályázati keret elsősorban a kisebb, helyi alkotóközösségeket akarja segíteni. A népművészeti alkotás, a népzene, a néptánc mellett a helyi tudás, hiedelem, emlékezet és mese alkotja többek között azt a nemzeti tudástárat, amelynek ápolása kulturális örökségvédelmünk egyik legfőbb feladata – hirdeti a program. A pályázatra január végéig várták a jelentkezőket.

A Tengertánc program elsősorban azokat a helyi alkotóközösségeket, hagyományápoló csoportokat szeretné támogatni, amelyek megteremtik és ápolják azokat az értékeket, amelyekből az élő népi kultúra táplálkozik. A népi kultúrát megőrző és megújító helyi alkotóközösségek és műhelyek támogatására összesen 90 millió forintot szánnak, a népművészeti és hagyományőrző tájházak infrastrukturális és eszközfejlesztésére 50 millió forintot osztanak szét, mégpedig azzal a céllal, hogy a fejlesztések által hagyományőrző, közösségi tevékenységek helyszínévé váljanak. A kiemelkedő népzenei tehetségek és együttesek hazai és külföldi megismertetésére és terjesztésére 10 millió, a nemzeti digitális tudástár kialakítására pedig 25 millió forint vár kiosztásra. A nagy hanggal beharangozott pályázattal kapcsolatosan Halász János, a kulturális bizottság fideszes alelnöke a múlt év végi programmeghirdető sajtótájékoztató után a lapokban úgy nyilatkozott, hogy a támogatás, amit eddig erre a területre fordítottak, ezzel a külön összeggel együtt sem lett több az eddiginél. Sőt, lehet, hogy a 2006-os esztendőben a népi kultúra támogatásának egyenlege negatív lesz, hiszen a kormányzat a népi kultúra intézményeinek, ilyen például a Hagyományok Háza, költségvetését is jelentősen megnyirbálta.

A program kidolgozásában számos szakmai szervezet is részt vett, többek között a Táncház Egyesület, a Martin György Szövetség, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, valamint a Hagyományok Háza.

– Nagyon örültünk, hogy meghallgatták és elfogadták a szakmai szervezetek javaslatainak nagy részét – mondta Diószegi László, a Martin György Szövetség elnöke. – A szakma a négyből három támogatási céllal teljesen egyetértett. Ugyanakkor a tájházak infrastrukturális fejlesztése programpontot nem javasoltuk. Őszintén szólva nehezen elképzelhető, hogy egy szépen berendezett, sokszor műemléki védettségű tájházban táncegyüttes, táncház, vagy kézműves műhely működhessék.

A szövetség elnöke ezenkívül elmondta, hogy hazánkban legkevesebb negyven olyan élvonalbéli, úgynevezett arany minősítésű néptáncegyüttes működik, amelyik bárhol a világon méltán képviselheti a magyar kultúrát. Ha ehhez hozzáadjuk a középmezőnyt is, akkor legalább 100-110 színvonalas együttessel számolhatunk, és ebben a számban még nincsenek benne a gyermekegyüttesek és a hagyományőrzők. Diószegi László szerint ezekhez az adatokhoz képest a 175 millió forint ugyan csepp a tengerben, ám mindenképpen óriási segítség, mert eddig a táncegyüttesek és hagyományőrző egyesületek csak a Nemzeti Kulturális Alapprogramnál pályázhattak, így a Tengertánc feltétlenül többletlehetőséget jelent. Hogy mire lesz elég ez a pénz, kiderül a márciusi eredményhirdetésnél.

Véleményét osztja Kelemen László, a Hagyományok Házának igazgatója is.

– Ennek a 175 milliónak is örülünk, habár ennek a pénznek a tízszeresét is el lehetne költeni ezen a területen, annyi az elvégzendő munka és a támogatásra szoruló, magas színvonalú, közösségmegtartó egyesület. A Hagyományok Háza a program negyedik pontjának örülök a leginkább, mert már nagyon régóta szívügyünk, hogy azt a temérdek hangzó, zenei és képanyagot, amit évtizedek óta őrzünk, digitalizálhassuk. Erre a munkára eddig semmilyen fórumon nem pályázhattunk, pedig az elmúlt évtizedekben óriási anyag birtokába jutottunk, amit a régi gyűjtésekkel egyetemben igyekszünk az utókor számára megmenteni.

A hirtelen jött anyagi támogatás lehetősége viszont mit sem ér, ha megszűnik az alapfokú művészeti iskolák állami támogatása. A költségvetési törvény előírása szerint az Oktatási Minisztérium elkezdte a művészeti alapiskolák minősítési rendszerének kidolgozását. Ez azt jelentheti, hogy szeptembertől csak az a művészeti alapiskola kaphat állami támogatást, és indíthatja el a tanévet, amelyik elnyeri a megfelelő minősítési szintet. Az iskolák és az állam között már évek óta folyik a harc. A kormányzat ugyanis a lassan tarthatatlan költségvetési hiány miatt bármi áron, de szabadulni akar a milliárdos tételektől. Pedig ezek a művészetoktatási intézmények jelentik az alapját az egész élő népi kultúrának, hiszen táncoktatók és zenetanárok nélkül elhal a táncházmozgalom, kézműves szakkörök nélkül megszűnik a népművészet háttérbázisa. Ezekhez a gondokhoz képest a 175 millió forint valóban csepp a tengerben.

Reiter Szilvia