A világon egyedülálló színházi függöny készül a Nemzeti Színházban
Életfa a bordó bársonyon
A Nemzeti Színház nagyfüggönyének az érdeklődők számára nyitott bemutatójára június 4-én kerül sor a Nemzeti Színházban, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. A 11 órakor kezdődő rendezvényen részt vesz Vidnyánszky Attila vezérigazgató, Kustán Melinda textiltervező iparművész és több mint száz hímzőasszony: ők azok, akik a nagyfüggöny készítésében szerepet vállaltak.
Igazán rendhagyó és különleges eseménynek ad otthont a Nemzeti Színház június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján, délelőtt 11 órától. A teátrum vezérigazgatója, Vidnyánszky Attila felkérésére Kustán Melinda textiltervező iparművész 2019-ben megalkotta egyedi koncepcióját a színház új nagyfüggönyének megtervezésére és kivitelezésére. A tekintélyes méretű, 167 négyzetméteres textílián egy terebélyes életfa rajzolódik ki, amely 64 magyar tájegység hímzési motívumait felhasználva készül a Kárpát-medence számtalan pontján.
– A nagyszínpad függönye – a magyar textiltörténeti remekekhez hasonlóan – programkárpit kellnhogy legyen – véli Kustán Melinda textiltervező iparművész a nagyfüggöny koncepciójáról. Tájékoztatása szerint inspirációként főként a magyar királyok koronázási palástja 1031-ből; a XIV. századi zárai antependium (oltárelő, vagyis az oltár törzsét takaró lepel); Mátyás király trónkárpitja; Erdély és a Lorántffy család egyesített címerével díszített kárpit; Erdélyi szőnyegek; az Esterházy-kincstár főúri textiljei; kazulák, miseruhák; hímzett női kisbundák és férfi subák, a Kárpát-medence parasztház öltözékei, szabadrajzú fonalas munkái szolgáltak. A nagyszínpadi függöny vezető motívuma az életfa, melynek törzsét a honfoglalás kori művészet remekei – a Rakamaz-strázsadombi, a Tarcalon, Rétközberencs határában és másutt megtalált – tarsolylemezek díszítményei ihlették, lombozatát pedig a Kárpát-medence területén fellelhető hatvan néprajzi tájegység motívumkincsének feldolgozásai alkotják. Az életfa az ismert kultúrák mindegyikében vezető motívumként szerepel, akár égig érő faként, tetejetlen faként, vagy világfaként – a sámánszertartás fájaként – ismerhetünk rá.
– Népművészetünk növényi ornamentikáinak minden egyes motívumcsoportja önmagában hordozza a teljességet, hasonlóképpen ahhoz, ahogy egy sejt leképezi az univerzum egészét. Mégis, mindössze a mesterember tisztes teljesítményét nyújtanám, ha csupán a néprajzi örökségünk egyes mintaelemeit, mint utalásokat, vagy mint építő köveket illeszteném a nagy alkotás szerves egészébe – összegez a textiltervező-iparművész.
A készülő nagyfüggönybe a Nemzeti Összetartozás Napján nemcsak a munkafolyamatokon dolgozó hímzőasszonyok, hanem a Nemzeti Színház művészei és dolgozói, valamint minden regisztrált vendégük belehímezhet. A színház a vendégeket az alkalomhoz illő interaktív programokkal várja, a hímzőasszonyok a nyilvános eseményt követően kulisszajáráson vesznek részt, majd megtekintik a Tizenhárom almafa című, Wass Albert azonos című műve és korabeli dokumentumok alapján Vidnyánszky Attila által rendezett előadást.
