Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Hirdetés

A vatikáni sajtóközpont vezetője közleménye hangsúlyozta, hogy a döntést Ferenc pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsával és a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával közösen hozta meg.

Az egy évvel történő halasztást a jelenlegi nemzetközi egészségügyi helyzettel és ennek következményeivel indokolták, a hívők és zarándokok mozgására és gyülekezésére tekintettel.

A NEK idei budapesti találkozójának jelentőségét Ferenc pápa tavaly december 15-én, advent harmadik vasárnapján külön hangsúlyozta a Szent Péter téren mondott beszédében. Ezt megelőzően az egyházfő december 8-án a Vatikán közelében rendezett nemzetközi betlehemkiállításra látogatott el, amelynek a NEK-re készülő Magyarország volt a díszvendége.

Áder János államfő személyesen is egyeztetett Ferenc pápával az egyházfő részvételéről a budapesti eucharisztikus kongresszuson, és szó volt róla a szentszéki államtitkárságon február közepén tartott megbeszélésein is. Egy jól értesült olasz vatikáni tudósító, Francesco Antonio Grana február 28-án arról írt közösségi oldalán, hogy Ferenc pápa részt kíván venni a NEK budapesti találkozóján, talán az egyhetes nemzetközi egyházi esemény zárónapján. A tudósító szentszéki forrásokra hivatkozva akkor úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy Ferenc pápa részvételének szervezése „már előrehaladott állapotban” volt. A Vatikán erről szóló hivatalos bejelentését a járvány akadályozta meg.

A koronavírus-fertőzés február 20-i olaszországi terjedése óta a Vatikán minden nemzetközi, nagy tömegeket vonzó eseményt későbbi időpontra halasztott, akár olaszországi, akár külföldi egyházi találkozóról legyen szó. Az egyetemistáknak májusban a Vatikánban tervezett világtalálkozóját idén októberre tették át, a 2021-ben Rómában esedékes Családok Világtalálkozóját 2022 júniusára, a Lisszabonban 2022 augusztusára kitűzött Ifjúsági Világtalálkozót pedig szintén egy évvel későbbre, 2023 nyarára halasztották.

Vatikánvárost, benne a Szent Péter-bazilikát és a Szent Péter teret március 11-én lezárták. Azóta Ferenc pápa a miséket és az audienciákat is hívők nélkül tartja meg, internetes közvetítéssel. A Vatikán működésének részleges újraindításáról a pápai állam az olasz kormánynak az óvintézkedések fokozatos feloldásáról a következő napokban várható döntései alapján határoz.