Hirdetés

Elvis Presley huszonnégy évesen már korának legnagyobb sztárja volt. Ekkoriban ismerte meg a nála tíz esztendővel fiatalabb későbbi feleségét, a középosztályból származó Priscillát. Kapcsolatuk azonban enyhén szólva sem volt nyugodt: az előadó súlyos drogproblémákkal küzdött, a szerek eltorzították személyiségét, sokszor volt agresszív, az állandó turnézással pedig társas magányra ítélte a lányt, akit ráadásul rendszeresen meg is csalt. A Priscilla című film a zenész egykori házastársa önéletrajzi könyvén alapul, és annak ellenére, hogy a kötet olvasói azt állítják, a most bemutatott adaptációból számos sokkoló pillanat kimaradt, így is egy borzalmas viszony képe rajzolódik ki. Kár, hogy a rendező, Sofia Coppola ennek a drámáját alig-alig képes megragadni, kifejezetten langyosan tálalja a kapcsolat szétesését, miközben a nagy katarzis is erőtlen. A színészi játékra azonban nem lehet panasz, illetve a korhangulatot is szépen, részletgazdagon festi meg. A néző fejében azonban mindvégig ott motoszkál a gondolat, hogy ebből a témából, nevezetesen a zeneipar árnyoldalairól és a diszfunkcionális házasságról jóval emlékezetesebb film is születhetett volna.

Korábban írtuk