Hirdetés

Minden értelemben súlyos kiadványt köszönthetünk. Ami profánabb: kilóra is komoly súlyú az Eöry Emilről készült monográfia, ami fontosabb: szellemi értelemben is súlyos műről van szó akkor, amikor folyamatosan megállapíthatjuk, mennyire nincs gazdája a kortárs képzőművészetről megjelenő kiadványoknak, amelyekre pedig (internet ide vagy oda) a kutatásnak, a számontartásnak, az érték felmutatásnak óriási szüksége van. Szerencsére Érd város önkormányzata és korábbi polgármestere mélyen a zsebébe nyúlt, hogy nyolcvanadik születésnapja alkalmából erről a rendkívül eredeti művészről, aki ráadásul hosszú évtizedek óta a város megbecsült alkotója, egy igazi komoly mű szülessen, ami egyszerre album és monográfia. Kivételesen mély elemzést olvashatunk ugyanis Novotny Tihamér tollából, akinek kutató- és elemzőkedve egyedülálló, az igényes képanyag pedig áttekinthetővé teszi ezt a szobrászként és festőként is kiváló minőséget felmutató életművet, amely az ősi és a mai közé húz intellektuális, vizuális ívet. A könyvtervezés Kéri Péter és Konczos Krisztina munkáját dicséri, sok és minőségi műtárgyfotóval. A műből megismerhetjük az író Eöry Emilt is, aki kis szentenciáival bölcs embernek is mutatkozik. Például így ír: „Miért lettem képzőművész? Mert talán azt lehet művelni a legmagányosabban.” Ez a könyv is elősegíti a magányból való kilépést.