Szent István a magyarság megmaradásának jelképes alakja, aki a kereszténység felvételével perspektívát adott népének – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Erdő Péter kiemelte: Szent István egyszerre volt hű saját népéhez, kultúrájához, és vette „érzékenyen és tapintatosan figyelembe a körülöttünk élő népek valóságát”. Egy békés Európán belül akart megteremteni egy fejlett, érett Magyarországot.

Modern politikus volt, de a kereszténység számára nem csupán egy bármikor elvethető taktika, hanem személyes meggyőződés volt.

A bíboros a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szólt arról, hogy Szent István király öröksége ma is arra kötelez, hogy „mind egyénileg, mind közösségileg elgondolkozzunk létünk”, a magyar nemzet létének értelméről. Ha ugyanis a „teremtő és gondviselő Isten” lehetővé tette a nemzetek kialakulását, akkor szándéka is volt ezzel. „Ezt a szándékot kell keresni, és ha megtaláljuk, ez erőt és értelmet ad a jövőnknek” – fogalmazott Erdő Péter.

Hozzátette: az egyetemesség és a nemzeti sajátosság a kereszténységben nem ellenkezik, hanem összetalálkozik egymással, hiszen valamennyi európai nemzet a kereszténység hatására és ihletésére született meg, és a kereszténység ezer év alatt sem szürkítette el a nemzetek sajátos kultúráját, „zsenialitását”.

Fotó: MTI, archív

Erdő Péter kitért arra, hogy 2016. a nándorfehérvári csata 560. és az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója, és ezekben az eseményekben is megjelenik az „isteni gondviselés”. Nándorfehérvárnál „csodával határos módon menekültünk meg”, és bár az 56-os forradalom elbukott, az összetartozás mind a mai napig erőt adó élményével gazdagította a magyarságot.

Az isteni gondviselés tehát „néha görbe vonalakkal is egyenesen ír”, olykor a bukásból is értéket teremt. „Ezért vagyunk derűlátók, ezért hisszük”, hogy Isten szeretete „ma is kísér bennünket” – tette hozzá a bíboros.

MTI

Fotók: MTI