Hirdetés

A beszélgetőtárs újságíró a kilencvenes évek második felétől gyakran találkozott Pannonhalma főapátjával, és kapcsolatuk az évek során őszinte, mély barátsággá alakult. Miután Asztrik atya 2018 márciusában átadta a magyarországi bencés rend irányítását utódjának, Hortobágyi T. Cirillnek, mintegy összegzésként mérleget vont addigi életéről. Nem tükröt állított önmaga elé, hanem nyílt szívvel és némi humorral masinisztája volt saját időutazásának. A főszereplő tanúságtétele a pappá, majd püspökké szentelésekor választott jelmondata: Erősségem az Isten. Ez a lelkület érződik a kötetben, ahogy gyermekkoráról, szülővárosa, Sopron iránti hűségéről, szerzetességéről és főpapi munkásságáról beszél. A kötet zárómondatában ott van Várszegi Asztrik hiteles papságának összefoglalója: „Ha most valaki azt mondaná, menjünk át a másik szobába, mert ott van az Úr Jézus, azt mondanám, hogy nem, mert ő itt is jelen van. Bennünk lakozik, átjár minket. Ez egy olyan örömteli tapasztalat, amelyre hagyatkozni lehet.”