Hirdetés

Lebilincselően szép, míves szerzemények sorjáznak a Borknagar tizenegyedik, True North című friss sorlemezén, amely talán a kompromisszummentesen alkotó norvég zenekar eddigi legsokszínűbb, legváltozatosabb albuma.

A kilenctételes, gondolatiságában és a kísérő képi világában egyaránt a skandináv természet rideg fenségességét és személyes érzéseket egyaránt magas fokú igényességgel megjelenítő dalgyűjtemény több melódiát vonultat fel, mint korábban bármikor, ettől azonban nem válik populárissá: az együttes dallammenetei mindig a bizarrság határát súrolóan szokatlanok. A kompozíciók rétegzettek, hangképük ugyanakkor arányos, tiszta, már-már szellős. A norvég művészek markáns identitással bíró muzsikájában jó ízléssel, természetesen ötvöződik a zord északi metál az autentikus skandináv zenei hagyománnyal, és e fúziót progresszív és klasszikus hard rockos ízek gazdagítják. A black metal gyökerek nyomokban fellelhetők a zúduló grandiozitás pillanataiban, a True North összességében mégis lírai, egyszerre melankolikus-tűnődő és férfias.