Évezredek dallamai
Aranyló lombok, átlátszó üvegfalak, fénykutak és csodás akusztika: a japán sztárépítész Sou Fujimoto által tervezett Magyar Zene Házát világszerte a legjobban várt épületek között tartja számon a nemzetközi építészszakma. A formabontó megoldások komplex zenei beavató intézménynek adnak otthont, amely január végén izgalmas kiállítással és programokkal nyitja meg kapuit.
Néhány évvel ezelőtt még a lepusztult Hungexpo-irodaházak csúfították el a Városligetben a Műjégpálya és a Vajdahunyad vára melletti parkrészt. Ami azóta a 2018-ban indult és az idén decemberben befejeződött építkezés eredményeképpen a Sou Fujimoto tervezte ikonikus épülettel gazdagodott. A természetbe elegánsan belesimuló épület nem csak kívülről törekszik a park zöldje és az épített terek közti határok vizuális feloldására, ez az élmény belülről is éppolyan intenzív. Az épület jókora, vízszintes szerkezeti osztás nélküli homlokzati üvegfalainak köszönhetően áttetsző, légies hatást kelt, aminek talán leglátványosabb eleme a koncertterem. Itt olyan érzése van az embernek, mintha a liget fái alatt ülne: a színpad mögött nem statikus díszlet, hanem a természet mozgalmassága, a park égbe nyúló fái és persze a Vajdahunyad várának romantikus látképe tárul a koncertközönség szeme elé. Egy üvegfalú koncertterem meglehetősen rendhagyó építészeti ötlet, nem csoda, ha a tökéletes akusztika megteremtése a tervező és a kivitelező számára is óriási kihívás volt. A feladat megoldására a Nagata Acoustics vállalkozott, ami a Magyar Zene Házáé előtt olyan intézmények akusztikáját tervezte, mint a Philharmonie de Paris vagy a szentpétervári Marinszkij Színház koncertterme.
A természetet finom utalásokkal, ötletekkel idézi meg az épület: a mennyezet stilizált faleveleket formázó, aranyló díszítéseiről óhatatlanul a Zeneakadémia enteriőrjének aranylombjaira asszociálunk. A két épületet bár világok választják el, mindkettő létének értelme és fókusza a zene. A Magyar Zene Háza pedig maga a kőbe álmodott muzsika: a lebegő hatást keltő tetőszerkezetet a hang rezgésének vizuális képéből, a hanghullámokból kiindulva formálta meg Fudzsimoto Szószuke, a mennyezetet áttörő fénykutak a természetes fényt vezetik az épület belső tereibe.
Három világ metszetében
Az épület különlegességéhez a zenéhez holisztikus szemlélettel közelítő hármas felosztás is hozzájárul. A föld alatti terek a mágikus felfedezések helyszínei, itt kapott helyet a hangdóm, az állandó kiállítás és a zenei kísérletező játéktér. A földszint az élő zene és a találkozások helyszíne, amely a tér transzparenciájának köszönhetően a külvilággal, a természettel is kapcsolatban van, az emelet pedig a ráció, a világosság szintje, ahol a tudománynak és a zenepedagógiának szentelt termek kaptak helyet.
– Célunk, hogy a Magyar Zene Háza szervesen beépüljön a köztudatba, nemcsak itthon, hanem világviszonylatban is. Nem csupán a magyar zeneművészetet, zenei kultúrát szeretnénk bemutatni, hanem a nemzetközi zeneművészeti értékeket is. Miközben különös hangsúlyt kapnak a hazai zenepedagógia eredményei, hiszen az intézménynek elsősorban beavató és ismeretterjesztő feladata van. Azt szeretnénk, ha a művészettel való találkozás valóban személyes, élő és intenzív lenne – mondta Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezetője az intézmény bejárásán.
Utazás térben és időben
A térszint alatti terekben lévő állandó kiállításhoz lustán kanyarodó csigalépcső vezet. A Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben címet viselő tárlat valóban élményalapú, impresszív anyagot vonultat fel, végigkalauzolva a látogatót az európai zenetörténet évezredein. Az utazás az ősember mágikus cselekedeteitől indul, amikor a természetben élő ember először ütött tudatosan ritmusokat, fohászkodva az őt körülvevő világ láthatatlan erőihez: ez volt a zene születésének pillanata. A zene alakulásának, fejlődésének hatalmas ívét járjuk be, elidőzve a legfontosabb történéseken, a zenei írásbeliség megjelenésétől a többszólamúság kialakulásán át egészen az operajátszásig, majd a XX. század avantgárd világáig, végül a korunkat jellemző, egy kattintásra megszólaló zenei felhőkig. A kiállítás nemcsak a szemnek informatív, hanem a fülnek is: az audioguide nem csupán kiegészíti, hanem párhuzamosan követi is a látottakat. Példának okáért a magyarok vándorlását és a népzene gyökereit kutatva, ha a földre festett térképen a karacsájok vagy a kazahok vidékére lépünk, a vonatkozó népcsoport autentikus népzenéjét hallhatjuk. Amikor pedig egy emberpár életútján keresztül követjük a száz évvel ezelőtt még érintetlenül virágzó Kárpát-medencei népi kultúrát, az archív fotók elé érve a legkülönbözőbb élethelyzetekben játszott vagy éppen énekelt népzenei részletek csendülnek fel a fejhallgatón.
A hangdóm ugyancsak az auditív élmények helyszíne. A hatalmas kupolát formázó tér belső falára 360 fokban vetíteni lehet, miközben több mint harminc hangszóróból söpör végig a hallgatóságon a hangcunami – ez ottjártunkkor egy zeneakadémiai koncertben öltött testet. A szuggesztív élménynek köszönhetően nem közönsége, hanem résztvevői voltunk a hangversenynek, a minden irányból érkező hangok miatt pontosan úgy éreztük, mintha a színpadon ülnénk.
Beteljesíteni az örökséget
A Magyar Zene háza az International Property Awardson 2019-ben elnyert Európa legjobb középülete díj, majd A legjobb nemzetközi középület díja után tavaly az amerikai Music Cities Awardson A világ legjobb zenei célú ingatlanfejlesztése címet is megkapta, 2021 elején, az amerikai CNN hírcsatorna által közreadott listán pedig a világ leginkább várt intézményei között szerepelt.
– Tízéves a Liget-projekt, és a Magyar Zene Háza az első, amely új épületként fogadja majd a látogatókat, bizonyítva, hogy a XXI. századi építészet nyelvén is lehet csodákat teremteni. A Városligetben százötven évvel ezelőtt indult és a századfordulón kiteljesedő hagyományt a Liget Budapest Projekt teljesíti be: a Néprajzi Múzeummal, a Magyar Zene Házával és a reményeink szerint a közeljövőben felépülő Új Nemzeti Galériával olyan modernitástengelyt hoz majd létre, amely világszínvonalú kulturális negyeddé varázsolja a Ligetet – foglalta össze a célokat Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Szerinte a Magyar Zene Házával különleges zenei beavató intézmény született, amelynek a világon nincs párja: Sou Fujimoto zsenije olyan csodát teremtett, ami nemcsak minket, magyarokat fog gazdagítani, hanem a világ kulturális örökségét is.
