Ez a zene meggyógyít, felemel és elvisz Keletre
Itt Nyugaton mesterséges lélegeztetőgépen van minden, Keleten még él a hagyomány és a zene szentsége – mondta Kobza Vajk a Demokratának. A zenész nagykoncertet tart a Fonó Budai Zeneházban október 4-én 19 órától. Kobza Vajk minden koncertje egy spirituális utazás is egyben, érdemes átélni.
– Miért hangzik olyan misztikusnak és mágikusnak a magyar fülnek a keleti zene?
– Annak számos oka lehet, hogy miért van kiemelkedő hatással egy emberre a ,,keleti” zene. Számít az is, hogy milyen tudati benyomásokkal születtünk. Hogy milyen neveltetést kaptunk, milyen környezeti hatások értek.
Azért tűnhet misztikusnak, mert az oriens világában még él a művészetek – így a zene – szentsége is. Ezt hallani.
Számomra azért is említésre méltó a Közel-Kelettől a felkelő nap országáig terjedő területek muzsikája, mert ott javarészt még a teljes felszámolás előtt van a tradicionális zenei kultúra. Még vannak töretlen, élő hagyományok. Itt már mesterséges lélegeztetőgépen van minden.
– Önt mi vonzotta hozzá, és miért tartja a saját zenéjét „rituálisnak”?
– Jómagam zenész családban nőttem fel, ahol a régi korok zenéje és a népzene a mindennapok szerves részét képezték. Az első lemez, amit a legtöbbet hallgattam kiskoromban, a Kecskés Együttes: Régi török zene Európában című lemeze volt. Mind a mai napig nagy hatással van rám, és a régizenei koncertek, előadások jelentősen meghatározzák zeneesztétikai világképemet. Az archaikus ember minden tevékenységét a kultusz hatotta át és azért alkotott, hogy megszentelje életét.
Már régóta az a szándékom, hogy a rajtam keresztül ható zene gyógyítsa és emelje fel embertársaimat, így minden koncertre rituális tettként tekintek. Ez a mai korszellemmel szemben áll, mert a modern nevetség tárgyává próbálja tenni ezt a hozzáállást és a zenét mint jelenséget csupán a szórakoztatás alsó szintjére süllyeszteni.
– Védjegye az úd, az arab lant. Miért ez a fő hangszere, mi benne a többlet?
– Kétezer nyarán egy jó barátomtól kaptam egy CD-t. Ez volt ráírva: Madar. A lemezen Anouar Brahem tunéziai údművész hallható Jan Garbarek (szaxofon) és Shaukat Hussain (tabla) társaságában. Ez az album mérföldkő volt számomra, valamit mélyen megpendített bennem. Teljesen Anouar Brahem hatása alá kerültem, és magával ragadott az a mód, ahogy a hangszeréből elővarázsolta a hangokat. A kezdetektől fogva az érdekelt minden művészeti irányban, amin éreztem, hogy
megérintette az időtlen, és a formán túlra mutat. Az úd hangzásvilága is ilyen.
Ekkor határoztam el, hogy megtanulok údon játszani.
A Kobza Vajk Group október 4-én, szombaton 19 órától koncertezik a Fonó Budai Zeneházban. Egy elképzelt, misztikus világ hangjait pendítik meg. A zenekar új felállása és egyedi, friss műsoruk a Magyar Zene Házában telt házzal mutatkozott be először 2024 őszén.
Kobza Vajk a „régizene”, az orientális fúzió- és az improvizatív világzenei színtér egyik figyelemre méltó előadója hazánkban, zenéjében fellelhetőek saját kompozíciók mellett középkori és reneszánsz dallamok, amelyeket áthat az improvizáció szabadsága, az európai dzsessz és a Közel-Kelet orientális hangzásvilága.
A Fonóban zenészekkel kiegészülve lép színpadra, és ami nemzetközi szinten is különlegessé teszi az így létrejött zenekart, az a cseppet sem szokványos hangszerelés, a kizárólag instrumentális megszólalás és a zenének rítusként való megközelítése. Víziójuk, hogy a műfaji besorolást hátra hagyva magasabb szintre emeljék a jelen pillanatában születő muzsikálást.
A koncerten Kobza Vajk eddigi lemezeiből is merít, miközben az elkövetkező dalok első hangjai is jószerivel itt csendülnek fel először. Előadásuk tudatos, páratlan utazás az ismerősként fogadott ismeretlenbe. Jegyek ITT kaphatók.
