Fotó: 5PH/shutterstock.com
Illusztráció: 5PH/shutterstock.com

Keletről a Vértes, nyugatról a Bakony öleli, a szomszédban pedig Csókakő vára vigyázza Mórt. A Győrt Székesfehérvárral összekötő egykori római hadiút, a mai 81-es számú országút mentén fekvő kisváros a nevével fémjelzett borvidék központja, markáns, jól beazonosítható stílusú, a széles közönség előtt mégsem eléggé ismert borok termőhelye.A borvidék nem egészen 750 hektárt foglal magába, meghatározó a löszös barna erdőtalaj, az agyag, a dolomit és a mészkő. Ennek megfelelően lendületes savakkal csábító, friss borok teremnek itt, melyek ugyanakkor az érlelést is meghálálják.

És maradandó élményt nyújtanak. Ezt bizonyította a Wineglass Communication e havi sajtókóstolója, melyen a borvidék két agilis, fiatal borásza, Csetvei Krisztina és Miklós Csabi mutatta be tételeit. Persze a chardonnay, a sauvignon blanc és a zöldveltelini is magabiztos minőséget hoz Móron, s a házasítások is meggyőzőek (például Csetvei Kriszta chardonnay, szürkebarát és ezerjó hármasából alkotott 2015-ös Napholdcsillag nevű bora), de az igazi nagyágyú, a borvidék vitathatatlanul legtöbbre hivatott fajtája az említett házasítás harmadik összetevője, az ezerjó.

E szőlőfajtából sokféle stílusú bor készíthető. Miklós Csabi tartályban erjedni kezdő, de azt fahordóban befejező, az érlelés során a leülepedett finomseprő rendszeres fölkeverésével még tovább zamatosított 2016-os évjáratú Ezredese, a Csetvei Pince ugyancsak 2016-os fahordós érlelésű tétele egyaránt gazdag, telt ízvilágot vonultatott fel. Csetvei Krisztina szintén tavalyi, de 240, illetve 120 literes agyag-amforában erjesztett és érlelt ezerjója beltartalmi értékeit tekintve maradéktalanul versenyképesnek bizonyult az előzőekkel, ugyanakkor egészen más arculatot mutatott, mint társai. Ebből ugyanis hiányoznak a fahordós érlelés által hozzáadott aromák, még sincs hiányérzetünk. Ez a bor nem kevesebb, hanem egészen más, ízében sokkal inkább az agyagosság bujkál. Ez az anyag – a fához hasonlóan – pórusain át lehetőséget ad a mikrooxidációra, mégis egészen más stílust kölcsönöz a benne érlelődő bornak.

A fővároshoz viszonylag közel eső Mór, bár még keresi az útját, egyre több biztos kezű, jó ízlésű, nagyon tudatosan alkotó fiatal borásszal büszkélkedhet. Érdemes fölkeresni ezt az önmagát egyre fényesebbre csiszoló gyémántot, ahol igényes, jóízűen főző vendéglők és akár több száz turistát fogadni tudó szálláshelyek is találhatók, a pincék pedig a városka központjából könnyed sétával megközelíthetők. Budapest és Székesfehérvár közelsége, valamint a természeti környezet is olyan turisztikai vonzerő, amely sikerre ítéli Mórt. Engedjünk hát a kíváncsiságnak!

Á.B.