Ezt üzeni Döbrentei Kornél a száz év múlva élő magyaroknak
Nagy Lászlótól megkérdezték egy videóinterjúban, hogy mit üzen azoknak, akik száz vagy ötszáz év múlva ülnek majd szemközt vele. A költő erre azt válaszolta, hogy
„ha lesz emberi arcuk egyáltalán, akkor csókolom őket. Ha lesz emberi szemük, tudatom velük, üzenem nekik, hogy csak ennyit tudtam tenni értük.”
Megkérdeztük Döbrentei Kornéltól is, hogy mit üzenne a száz vagy ötszáz év múlva élő magyaroknak, mire azt felelte, hogy az És mégis című versének utolsó sorait:
„nem a létért lázadás, csak a lázadó porlad,/ s az élet, akkor is ha kifosztják/ magát diadallal fölmutatja, mint áldozó pap az ostyát,/ táltos a teliholdat.”
A Kossuth-díjjal kitüntetett költővel készült teljes interjúnkat itt olvashatja.
A decemberi interjúnkat, melyben a halálközeli élményéről beszél, pedig itt.
