Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

Fabiny Tamás kifejtette: az idei húsvétkor üresek a templomok, de Jézust nem lehet bezárni a templomba, ahogy magáról mondta Máté evangéliumában, ő a „templomnál is nagyobb”.

„Bármennyire szeretjük tehát a templomot mint szakrális teret, mint az istentiszteletek és a közösség találkozásának helyét, nem kell kétségbeesnünk”, hogy idén húsvétkor nem lehet a templomban, közösségben ünnepelni. Mert húsvétkor nemcsak a templom, hanem Jézus sírja is üres, és a feltámadt Krisztus képes személyesen, a bezárt ajtókon keresztül is megtalálni és megszólítani tanítványait.

Kitért arra: a templomok zárva vannak ugyan, de a lelkészek folyamatosan végzik szolgálatukat.

„Szeretném, ha megértené a társadalom, hogy a lelkészeink heroikus munkát végeznek, és ahogy az orvosoknak, ápolóknak, rendőröknek, katonáknak és pékeknek, úgy nekik is kijár dicséret.”

Korábban írtuk

Ugyanúgy az életüket kockáztatják, amikor elmennek a betegekhez vagy amikor temetnek. Éppen ezért a katolikus, a református és az evangélikus egyház levélben kérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a pedagógusokhoz hasonlóan a lelkészeket is vegyék előre az oltási tervben – mondta, hozzátéve, hogy természetesen nemcsak a három nagy keresztény felekezet, hanem valamennyi egyház lelkészeinek oltását kérik.

„Veszélyeztett hivatás a lelkészeké”, és „egy éven keresztül semmilyen privilégiumot nem kért az egyház a papjainak, most azonban úgy gondoltuk”, hogy amennyire méltányos a tanárok oltása, ugyanannyira indokolt a lelkészek védettségének biztosítása is, hogy végezhessék a szolgálatot, amelyre olyan nagy szüksége van a társadalomnak – hangsúlyozta a püspök.

Meglátása szerint komoly feladat vár az egyházakra a társadalom lelki egészségének helyreállításában. A több mint egy éve tartó koronavírus-járvány érthető módon kiábrándulttá, depresszióssá tette a társadalmat, és az ebből való felépülésben az egyházak sokat tudnak segíteni.

Fabiny Tamás szólt arról is, hogy az egyházban tudatosan készülnek a járvány utáni időszakra, mert ahogy a gazdaságot vagy a turizmust, úgy az egyházi életet is újra kell indítani. Igaz, hogy „az egyház nem zárt be”, de „az embereket vissza kell szeretni, vissza kell hívni a templomba”, mert le lehet szokni a vasárnapi istentiszteletről vagy a bibliaóráról, a személyes kapcsolatkereséstől. Jobb esetben a digitális istentiszteletek és közösségi alkalmak lépnek a helyükbe, rosszabb esetben semmi – fűzte hozzá.

Elmondta, „túlsó part” elnevezéssel konkrét tervet dolgoztak ki az újranyitásra: szervezetfejlesztési és teológiai munka folyik, a lelkészeknek olyan – egyelőre online – konferenciákat, programokat szerveznek, amelyeken szakemberek segítségével készítik fel őket arra, hogyan lehet majd újraszervezni a közösségeket, megszólítani a fiatalokat, ismét személyes pasztorális munkát végezni.

Az evangélikus püspök szerint nem elég, ha csak oda akarunk újra visszajutni, ahol 2020 márciusában tartottunk. A követendő példa IV. Béláé, aki a tatárjárás után nem engedte újjáépíteni a lerombolt földvárakat, hanem kővárakat építtetett helyettük. Ahhoz, hogy ne történhessen meg újra az, amiben most vagyunk, nem elég visszakapni a járvány előtti életünket. De ha az életünk részévé tesszük az elmúlt év tapasztalatait, beleértve a rengeteg szenvedést és fájdalmat, akkor talán érzékenyebbek leszünk más emberek gyötrelmei és nélkülözése iránt, és a digitális világban szerzett jártasság is élhetőbbé teheti az életünket – mondta.

Megjegyezte, a testi és lelki megerősödést szimbolikusan is szolgálja az evangélikus egyház húsvéti akciója, melynek keretében az egyház diakóniai otthonainak munkatársai vitamincsomagot kapnak egy-egy bibliai idézet kíséretében.