Fájó aktualitás

Stephen King Richard Bachman álnéven 1979-ben megjelent regénye, A hosszú menetelés nem sokat veszített aktualitásából. A disztópiában minden évben ötven fiatal vesz részt az úgynevezett hosszú menetelésen, amelynek szabályai egyszerűek: az indulóknak egy adott tempót tartva kell gyalogolniuk, aki nem tartja az ütemet, azt fejbe lövik. A gyilkos verseny addig tart, amíg csak egy marad közülük életben, az viszont hatalmas nyereménnyel távozik. A nyomasztó történetet Az éhezők viadala több epizódjának rendezője, Francis Lawrence vitte vászonra olyan régimódi stílusban, mintha a könyv keletkezési idejében vették volna fel. A kegyetlenül naturalista halálesetek kapcsán érezzük csak, hogy friss filmről van szó, de szerencsére a sokkolás mellett a karakterábrázolás és a személyes drámák épp olyan hangsúlyosak. És a színészi játékra sem lehet panasz, Cooper Hoffman (Philip Seymour Hoffman fia) és David Jonsson párosa telitalálat, de Mark Hamill is kitűnő a szadista parancsnok szerepében. A filmet ugyan nem lehet egy polcra tenni az olyan King-klasszikusokkal, mint a Ragyogás, de előkelő helyet foglal el a szerző eddigi adaptációinak listáján.