Rambo másképp – Török filmdráma hazaszeretetről és emberségről

A Farkasok völgye nagy vonalakban akár egy hollywoodi mintára épülő akciófilmnek is titulálható. Egy olyan különleges akciófilmnek, melyben az amerikaiak nem mentik meg a világot, sőt, még csak nem is a jó fiúkat játsszák. Pontosan az ellenkezőjét tárja elénk minden idők legdrágább török kasszasikere, mely részben valósághű alapokra épül. Az Irakot megszálló Amerika a hatalmával visszaélve mészárolja le ártatlanok tömegeit, s veszi semmibe az emberi élet és méltóság értékét. Szenvedést, bosszút és pusztulást hoz kegyetlenségével.

A film főszereplője a mitikus hős, Polat Alemdar, akinek alakja köré televíziós sorozat is épült Törökországban. Ő a jó élharcosa, aki nem gyilkolni akar, hanem az igaz ügy és hazája védelmében cselekszik. Míg a sorozat a török maffia elleni küzdelemről szól, a játékfilmben ennél sokkal kardinálisabb és „nemzetközibb” kérdések vetülnek fel. Az Irakban játszódó történet elején amerikai katonák őrizetbe vesznek néhány szövetséges török tisztet, s zsákkal a fejükön, megalázó körülmények között hallgatják ki őket – 2003-ban amerikai katonák az iraki Kirkukban valóban ezt tették. Polat Alemdar, a titkosügynök pedig ezt a becsületbeli gyalázatot akarja civil életek feláldozása nélkül megbosszulni az amerikaiak vezetőjén, a meg nem nevezett, de minden ízében a CIA-re hajazó szervezethez tartozó Sam Marshallon. A film cselekménye több szálon fut, egy másik, szintén a valóság ihlette eseményt is láthatunk a történet elején. Egy fiatal lány esküvőjén állnak lesben az amerikai katonák – ahol az ismert közel-keleti tradíciók szerint fegyverlövéssel koronázzák meg az házasságkötést -, hogy az első lövések után terroristáknak nyilváníthassák a menyegző résztvevőit. A koholt vád vérfürdőbe torkollik, amikor egy buta arcú jenki zsoldos egy gyermeket pusztán azért lő fejbe, mert az hozzáér puskájához, s az ifjú férj is áldozatául esik a mészárlásnak. Az amerikai katonák egyébként leginkább öncélú gyilkosokként jelennek meg a filmben, akik szervkereskedelem céljából elhurcolt ártatlanokat lőnek agyon, de láthatjuk a hírhedt Abu Graib-i börtönben történt megalázó kegyetlenkedéseiket is a maguk teljes naturalizmusában. A nagy port kavart film cselekménye az észak-iraki, kurdok lakta országrészben játszódik. A kurdokat (melyek török elnevezése a kurt, tehát farkas szóhoz hasonlatos) az Amerikai Egyesült Államok vazallusaiként mutatja be. A filmben a három helyi népcsoport, az arab, a török és a kurd életképein át mutatja be, hogyan használják ki és erősíttetik fel tudatosan az amerikaiak az észak-iraki népek egymás iránti ellenszenvét, azonban a film éppen e három népcsoport amerikai megszállás alatt tanúsított példátlan összefogásának reményét igyekszik reprezentálni. A közös ellenség ugyanis nem a térségben lakó nációkból, hanem az őket érdekből meggyalázó és eltipró amerikai siserahadból kellene álljon. A Farkasok völgye a hazaszeretetről szól, azonban legfőbb erényei közé tartozik, hogy elénk vetíti: a nemzetünk iránti elkötelezettség nem azonosítható sem a terrorizmussal, sem az öncélú, barbár öldökléssel. A szeretet tanítása egy mohamedi tulajdonságokkal megáldott, a nép által nagyra becsült sejk képében érkezik, akinek cselekedeteiben a kegyelem és jóság nyilvánul meg, amikor öngyilkos merénylőket beszél le terveikről, vagy egy ártatlan, civil újságíró életét menti meg. Az ő szájából hangzik el a békét hirdető mondat: „A türelem nem meghajlást jelent, hanem igyekezetet.” Kerkuri sejk nem csupán szavaiban él istenének tetsző életet, ellenben az amerikai Sam Marshall embereket mészárol, majd Krisztusra hivatkozik, az izraeli szervcsempész orvos pedig a maga istene általinak titulálja az üdvözülést, miközben bort iszik és vizet prédikál. A Farkasok völgye azonban nem a kereszténység vagy a zsidó vallás ellen agitál, azt mutatja be, hogy az emberiség nem vallásfüggő, a hazaszeretet pedig nem egyenlő a vérengző pusztítással és erőszakkal. Sokkal inkább az anyagi haszon és hatalom érdekében elkövetett amerikai bűnök testesítik meg a gonoszt, mintsem a becsületüket és életüket védő helyiek kétségbeesett válaszakciói. Mindezek fényében nem csoda, hogy a Farkasok völgye nem nyerte el a Nyugat tetszését, Németországban Edmond Stoiber, keresztényszocialista bajor miniszterelnök a film bojkottjára szólított fel, mert az véleménye szerint „rasszista, Nyugat-ellenes, gyűlöletet terjesztő”. A Szociáldemokrata Párt vezetősége és a baloldali értelmiség nagy része a szólásszabadság eszméjével érvelt, kiemelve a művészi szabadság értékét, melyet szerintük Stoiber korlátozni szeretne. Azonban a hagyományosan szociáldemokrata kötődésű Zsidó Központi Tanács ebben az esetben mégis Stoiber érveit fogadta el, és kiállt a keresztény politikai vezető mellett, ugyanis a Farkasok völgyét a zsidók elleni gyűlöletkeltés melegágyának tekinti. Mindez a hajcihő elég érthetetlen, hiszen egy egyébként meglehetősen sablonos akciófilmről van szó, mely műfajban ráadásul elég gyakran előfordul például az arab „terroristák” lemészárlása, s az ellen mégsem tiltakozik senki. A Farkasok völgye magyar forgalmazását egyébiránt ismeretlen, ám gyanítható indokokból nem vállalta senki. HDL