Ferenc pápa: a feltámadás fénye világítsa meg az élet sötét szegleteit
Ma is szükség van a krisztusi feltámadás képviselte reményre és fényességre Ferenc pápa szerint, aki békét sürgetett a háború uralta világban a Szent Péter-bazilikában mondott homíliájában szombat este.
Ferenc pápa első mondatában kijelentette, az írók a csillagos éjszaka szépségéről szoktak írni, miközben jelenleg a háborús éjszakai égre a halál húz fénycsíkokat.
Az egyházfő felidézte, miként fedezték fel az asszonyok, hogy Krisztus sírja megüresedett. Ferenc pápa úgy vélte, a feltámadást hirdető húsvét a megszokott sémák felborításával kezdődött. „Meglepetésszerű reményt” hozott az emberiség életébe, de „nem mindig könnyű ráerezni, mivel a remény gyakran nem talál helyet szívünkben” – mondta a pápa.
Hozzátette, túl gyakran szemléljük az életet és a valóságot földre szegezett tekintettel, „csak a múlandó jelent bámuljuk, kiábrándulva a jövőből, bezárkózva egyéni szükségleteinkbe, az apátia kényelmes börtönében, és közben folyamatosan panaszkodunk, hogy a dolgok soha nem fognak megváltozni”.
„Mozdulatlanul állunk a beletörődés és a fatalizmus sírja előtt, és eltemetjük az élni akarás örömét” – jelentette ki Ferenc pápa, aki bátorságot sürgetett a változáshoz.
Kifejtette, a reményt az élet legsötétebb szegleteiben kell keresni, ahol az emberek sírnak, küzdenek, szenvednek, remélnek.
„Az a kereszténység, amely az Urat a múlt roncsai között keresi, és bezárja a megszokás sírjába, húsvét nélküli kereszténység” – mondta a pápa, aki felszólította egyházát, „félelem, mesterkedés, megalkuvás nélkül” menjen ki a világ utcáira. „Vigyük el Jézust a mindennapi életbe a béke eszközeivel a háború borzalmaitól sebzett világba (..) Jézussal az éjszaka nem marad végtelen” – mondta Ferenc pápa.
A pápa szavait öt és fél ezren hallgatták a papokkal és hívőkkel teli bazilikában. A koronavírus-járvány két éve után ismét tele volt a bazilika, aki nem fért be a Szent Péter téri kivetítőkön követte a szertartást, amelyen jelen volt Ivan Fedorov, a dél-ukrajnai Melitopol polgármestere is – akit öt napon át tartották fogva a várost elfoglaló orosz erők, mielőtt kicserélték kilenc orosz sorkatonára -, valamint az ukrán parlament három tagja. A húsvéti vigília hagyománya szerint a szertartás a Szent Péter-bazilika előcsarnokából indult, ahol megáldották a tüzet, majd „előkészítették” a húsvéti gyertyát, vagyis keresztet véstek bele, valamint az alfa és az omega görög betűt, és az idei évszámot. Azt követően a gyertyát meggyújtották.
A papok a főhajóján az oltárig haladtak. A hívőkkel teli Szent Péter-bazilika teljes csendben és sötétben volt, csak a jelen levők kezében tartott levő gyertyák világítottak. Amikor a menet a főoltárhoz ért, felkapcsolták a fényeket.
A szertartás elején Giovanni Battista Re, a bíborosi kollégium dékánja helyettesítette Ferenc pápát, aki a főoltárnál várta a papok megérkezését.
A misén ima szólt a népek közötti párbeszédet és békét építő kormányzókért, valamint azért, hogy a háborútól sújtott népek reményben és békében részesülhessenek.
Nagyszombat este a hagyomány szerint felnőttek részesülnek a keresztség szentségében, az idén heten voltak, két nő és öt férfi: négy olasz, egy egyesült államokbeli, egy albán és egy kubai. A vigílián a bazilika eddig néma harangjai ismét megszólaltak, és „visszaindultak” a világ templomaiba.
Vasárnap délelőtt Ferenc pápa a Szent Péter téren mutatja be az ünnepi misét, majd elmondja húsvéti üzenetét, melyet az Urbi et Orbi áldás követ. Hétfőn délben Mennyek Királynője-imát mond, délután pedig az egész országból érkező tinédzserekkel virraszt a téren.
