146 éve ezen a napon született Móricz Zsigmond
Fia meghalt, felesége öngyilkos lett, fogadott lánya titokban gyermeket szült neki…
Móricz Zsigmond életének intim történeteiről legőszintébben naplójegyzetei vallanak. Ezekből az írásokból a köztudatban élőtől eltérő Móricz-karakter bontakozik ki, némiképp átrajzolva a piedesztálra emelt alkotóról korábban kialakult képet. A XX. századi magyar realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakjának sikeres írói pályafutását ugyanis magánéleti tragédiák, házasságai mellett is gyakori szerelmi kalandok és hűtlenségek kísérték.
Móricz Zsigmond 1905-ben kötött házasságot Holics Eugéniával, Jankával. Házasságukból három lány-, és egy fiúgyermek született, de utóbbi nem érte meg a felnőttkort. Móriczot mélyen megrendítette második gyermekének halála, akinek elvesztésekor így vallott bánatáról: „Igen késő volt, huszonnyolc éves korom után, mikor rájöttem, hogy voltaképpen csak azt lehet leírni, ami fáj. Ami megsebzi az embert.”
Móricz és Janka két évtizeden át tartó életközössége az asszony drámai halálával ért véget. Pedig a fiatal szerelmeseket a leveleik tanúsága szerint eleinte igen erős érzelmek kötötték egymáshoz.
Móricz az Újság című folyóirat hasábjain így üzent egyszerre nyíltan és titkosan is Jankának:
„Jankicza, Csetnek. Szereted Nagyapót? Ő is nagyon, nagyon szeret téged, kivált, ha gyakran írsz neki olyan kedves levelet. Jó mulatást azon a szép vidéken…”
De a levelekből a gyűrűváltás szokatlan történetébe is bepillanthatunk. 1904 nyarán ugyanis Janka egy szimmetrikus kör alakú kivágást tartalmazó levelet kapott, amelyben Móricz a gyűrűsujjának méretét küldte el leendő feleségének. A konvencióktól eltérően ugyanis az író a jövendőbelijétől várta a gyűrűt, cserébe azért az aranykarikáért, amelyet korábban ő maga küldött ugyancsak levélben a lánynak…
Kapcsolatuk kezdeti játékossága azonban 1925-ben tragédiába torkollott, amikor Janka a férje szerelmi kalandjai miatt öngyilkosságot követett el…
Nem sokkal felesége halála után Móricz újra megnősült és a színésznő Simonyi Máriát vette nőül, de hűtlenségei a házasságkötést követően is folytatódtak, megmérgezve az együttélést.
Már idősödő íróként, halála előtt néhány évvel találkozott Littkey Erzsébettel, vagyis Csibével, az Árvácska című regényét és számos novelláját ihlető fiatal lánnyal.
Saját visszaemlékezései és a hivatalos verzió szerint első ízben akkor pillantotta meg az egykori lelencgyereket, amikor a lány a Ferenc József (Szabadság) hídról éppen a Dunába akart ugrani. Irodalomtörténeti kutatások szerint azonban az állítólagos öngyilkossági kísérletről szóló mesét maga az író fedőtörténetként találta ki annak leplezésére, hogy az alkalmi munkákból és prostitúcióból élő Csibével korábban a pesti éjszakában ismerkedett meg.
Az idősödő író felkarolta, taníttatta, majd örökbe is fogadta a nála csaknem negyven esztendővel fiatalabb árvát, aki naplójának tanúsága szerint a szerelme, szeretője lett. Sőt egyes feltételezések alapján Csibe a 30-as évek közepén gyermeket is szült Móricznak. Bár az Imre névre keresztelt kisfiú származását hivatalosan nem sikerült bizonyítani, az író csakúgy, mint Csibét, a nevére vette és haláláig maga mellett tartotta a gyermeket, akit valószínűleg csak a család jó híre miatt nem vallhatott a magáénak…
A népi írók vezéralakja, a Nyugat és a Kelet Népe szerkesztője 1942 nyarán agyvérzés következtében hunyt el. Miközben telefonon értesült arról, hogy Gyöngyi lányának gyermeke született, annyira meghatódott, hogy leejtette a kagylót és sztrókot kapott. Az érzelmi sokkot a szervezete nem tudta feldolgozni…
Móricz 1942-ben bekövetkezett halála után Csibe és fia kénytelen volt elhagyni az író leányfalui házát. Az édesanya könyvüzletet nyitott és férjhez ment. Fia a Kádár-rendszer idején sikeres gépészmérnöki karriert futott be.
Csibe gyermekét, Móricz Imrét 2010-ben a nyíregyházi Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület az író kultuszának ápolásáért az alkotó nevét viselő emlékéremmel jutalmazta.
