Fókuszban a magyar zenei örökség
Az értékek felfedezése és újrafelfedezése a központi motívuma évről évre a Concerto Budapest Magyar Kincsek Ünnepe fesztiválnak, amelyre idén november 10-én kerül sor a Zeneakadémián.Programja a romantikától a kortárs zenéig vezet, míg az előadások sokszínűsége felvillantja a különböző műfajok és hangzásvilágok találkozási pontjait, új perspektívát nyitva a magyar zene szépségeire és értékeire. Olyan kiváló előadókat hallhatunk a koncerteken, mint Baráti Kristóf, Bogányi Gergely, Lukács Miklós vagy Balázs János.
November 10-én egy egész napon át a magyar zenei örökség értékeit ünneplik a Zeneakadémián: a Concerto Budapest gazdag repertoárral hozza el a klasszikus és kortárs magyar zene csodáit.
„Ezen az eseményen a magyar zene nagyszerűségét szeretnénk zenész barátainkkal közösen megünnepelni, mely rengeteg értéket rejteget, hisz még az ismertebb műveket sem fedezte fel eléggé a közönség. A fesztivál programjában éppen ezért helyet kapnak ritkábban hallható és rendkívül népszerű művek, klasszikus és kortárs magyar zeneszerzők kompozíciói is. Műfaji fúziók, szabad improvizáció, virtuóz magyar előadóművészeknek dedikált művek és a Concerto Budapest számára íródott rapszódia is részét képezi ennek a számomra kiemelten fontos ünnepnek” – hangsúlyozza Keller András, akinek gondolatai mentén kínál az egynapos fesztivál változatos koncerteket a különböző hangzásvilágok és zenei megközelítések felfedezésére, a tradíció és az innováció találkozásán keresztül a Zeneakadémián.
„Keller András főzeneigazgató számára kiemelten fontos misszió, hogy a Concerto Budapest minden évben a hallgatóság elé tárja a magyar zeneszerzők időtlen remekműveit és ritkán hallható alkotásait, amelyek tükrözik hazánk zenei gazdagságát és sokszínűségét”
– mondja Devich Gábor, a zenekar főigazgatója, majd hozzáteszi, a zenekar évek óta rendez tematikus fesztiválokat. Céljuk, hogy olyan témát állítsanak fókuszba, mely a magyar klasszikus zenei élet fellendülését szolgálja.
„A Magyar Kincsek Ünnepe fesztivál kiemelkedő jelentőséggel bír számunkra, hiszen Magyarország olyan kincseire irányítja a figyelmet, amelyre méltán lehet büszke az egész kulturális szcéna”
– teszi hozzá Devich Gábor.
Magyar Concertók címmel nyitja a fesztivált a Concerto Budapest a Zeneakadémia nagytermében. A 11 órakor kezdődő koncert középpontjában három komponista remekművei állnak. Először az évek óta zeneszerzőként is tevékenykedő zongoraművész, Bogányi Gergely Concerto Intenso című alkotása szólal meg, amelyet a szerző saját testvérének, Bogányi Bence fagottművésznek írt. Baráti Kristóf hegedűjátéka ihlette Dubrovay László 2. hegedűversenyét, melyet a kiváló hegedűs előadásában hallgathat meg a közönség, s végül Liszt Haláltánca, a Dies iræ motívumának monumentális parafrázisa zárja a délelőttöt, Bogányi Gergely és a Concerto Budapest előadásában.
Tisztelet Ligetinek a címe délutáni koncertnek, melyen Lukács Miklós Responses to Ligeti című műve szólal meg a Cimbiózis Trió és a Ligeti Ensemble fúvós szólistáinak előadásában a Solti Teremben. A koncerten határokat nem ismerő művészek veszik kezükbe és formálják tovább Ligeti örökségét: két kisegyüttes közös játéka tesz tanúságot arról, hogy a magyar zeneszerző munkásságának ihlető ereje a kortárs jazzben is a mai napig jelen van.
Magyar rapszódiák és fantáziák csendülnek fel 19.30-tól a fesztivál zárásaként a Zeneakadémia nagytermében. A program Dubrovay László művének ősbemutatójával indul. A múltban gyökerező és a jelen értékeit gyarapító kincsek kerülnek egymás mellé a III. Magyar Rapszódia tárogatóra, cimbalomra és zenekarra íródott kompozícióban, melyet a szerző a Concerto Budapestnek dedikált. A két emblematikus hangszert Kiss Gy. László tárogatóművész, valamint Szalai András cimbalomművész szólaltatja meg. Az esti koncert Eötvös Péter Cziffra Psodia című művével folytatódik, melyet a szerző Cziffra György születésének centenáriumára komponált Balázs János zongoraművész számára, Lukács Miklós cimbalomművész közreműködésével, zenekari kísérettel. Kodály Zoltán Páva-variációi a népzenei örökség mély rétegeit tárják fel, Liszt Ferenc Magyar fantáziája pedig a népies és klasszikus zene lenyűgöző kapcsolódását ünnepli Balázs János zongoraszólójával.