Föld alól az ég felé
Elérte legmagasabb pontját a Liget Budapest Projekt részeként épülő Néprajzi Múzeum, amely ősszel lesz szerkezetkész állapotban: 2018-ban rangos nemzetközi ingatlanszakmai versenyen a Világ legjobb középülete díját elnyerő épület háromszor nagyobb kiállítótérrel és új állandó kiállítással várja a közönséget 2022-ben.
Korábban macskaköves, zsúfolt parkolók sorakoztak az ’56-osok terének két oldalán, kényszerű, ám igencsak környezetterhelő hasznosításaként a Dózsa György úttal párhuzamosan elnyúló területnek. A parkoló autósok számára hamarosan elkészül a mélygarázs, a Városligeti fasor Ligethez csatlakozó torkolatában megépülő új Néprajzi Múzeum pedig egyszerre tér vissza a dualizmus idejének hagyományaihoz – hiszen akkoriban ez a tér a Liget kapujaként is funkcionált –, és ad világszínvonalú kortárs épületet a fővárosnak, valamint otthont a világviszonylatban is különleges kincsekkel bíró néprajzi gyűjteménynek.
Fókuszban
– Néprajzi Múzeum közel százötven éves intézmény, ám soha nem volt olyan önálló épülete, amelyet a gyűjteménye igényei szerint terveztek volna meg. 1896-ban először itt a Városligetben, a millenniumi kiállítás idején mutatkozott be az intézmény: a néprajzi faluban mutatta be gyűjteményét a nagyközönségnek. Később a már lebontott Petőfi Csarnok helyén álló nagy Iparcsarnokban kapott helyet az egyre gazdagodó kollekció. A néprajzi gyűjteménye tehát történetileg is kötődik a Ligethez – fogalmazott az épület sajtóbejárásán Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa.
És bár a múzeum még koránt sincs kész, máris szakmai díjak sorát zsebelte be: a magyar Napur építésziroda terve a nemzetközi zsűri egyhangú döntése alapján olyan világhírű tervezők pályamunkáit utasította maga mögé, mint Zaha Hadid, Rem Koolhaas, Bernard Tschumi vagy a Bjarke Ingels Group. 2018-ban a „Világ legjobb középülete” díjat nyerte el a rangos nemzetközi ingatlanszakmai versenyen, az International Property Awardson, ahol megkapta a „World’s Best Architecture” különdíjat is.
– Ez még csak a kezdet. Ha a Néprajzi Múzeum felépül, valóban Budapest és az egész ország számára emblematikus épületté és intézménnyé válik – fogalmazott Baán László, majd hozzátette, 2021-re végére fejeződik be az építkezés, 2022-ben pedig megnyitják a múzeumot a látogatók előtt.
Világok a föld alatt
A Néprajzi Múzeum mintegy hetven százaléka a térszint alá kerül, így a Liget szélén egy elegánsan nagyvonalú, íves szerkezeti megoldással csak két, egymás felé ívelő domboldal lesz látható. Ezek parkosított felülete bejárható lesz a látogatók számára, akik ennek a különleges épületszerkezetnek a legmagasabb pontját kilátóhelyként használhatják majd.
A sajtóbejáráson a múzeum felfelé futó meredélyére sétálunk, innen fentről egészen lenyűgöző látvány tárul az ember szeme elé. Jobbra a Liget óriási platánfái, balra a Dózsa György utat szegélyező többemeletes üvegpalota felső homlokzata, lefelé nézve pedig egyetlen hatalmas lendülettel felskiccelt íves betonszerkezetet látni, amely egy kilométer átmérőjű kör alsó szeleteként érintkezik a térszinttel, hogy aztán a másik oldalon felemelkedve továbbkapaszkodjon az ég felé. Az épületív közepébe nyúlik be az 56-os emlékmű – a megújuló környezet méltó lehetőséget teremt az emlékezésre.
A kiállítótereknek helyet adó földszint alatti tereket is bejárjuk. Lusta esésű lépcsőfolyamon ereszkedünk alá a mélybe, fel sem tűnik, hogy lefelé sétálunk – mindez visszafelé lesz igazán öröm. Innen felfelé tekintve is érzékelhető az épület lágy esésű, íves szerkezete, a formák játékossága, és az a tervezői szándék, ami nem felkiáltójelként, tolakodó módon akarja láttatni az épületet, sokkal inkább szerényen belesimítani a természet adta zöld környezetbe. Az épület szívében már a szakipari munkákat végzik, a leendő kiállítócsarnok csupán kisebb része volt látható a bejáráskor, de így is el lehetett képzelni milyen tágas, szellős, impozáns csarnokká válik majd a végső kialakításakor.
Az épület különleges formája egészen egyedi műszaki megoldásokkal készült: az íves architektúrát a hidakhoz hasonlóan utófeszített szerkezet tartja, ez a megoldás egész Európában is ritkaságnak számít középületekben.
Másfél évszázad várakozás
Harmincnégyezer négyzetméter áll majd a Néprajzi Múzeum rendelkezésére, története során az intézménynek ekkora teret belakni, tartalommal megtölteni még soha nem volt lehetősége. A gigantikus tér komoly szervezést-tervezést igényel, nem véletlen, hogy a múzeum munkatársai évek óta készítik elő a hatalmas csarnokban megvalósuló állandó kiállítást, ami az intézmény 150 éves gyűjteményére épül.
A kilenc részből álló tárlat értelmező módon együtt mutatja majd be a Néprajzi Múzeum kiemelkedően gazdag magyar és nemzetközi anyagának legjavát, miközben látványos történeteket mesél emberek és tárgyak, helyek és életvilágok, kutatók és terepek, gyűjtők és múzeum kapcsolatáról.
Személyes találkozások
A Néprajzi Múzeum 1872 óta gyűjti és óvja a magyar mellett az európai és a kontinensen kívüli közösségek hagyományos és modern kulturális emlékeit, tárgyakat, képeket, szövegeket és hanganyagokat. A kollekció negyedmillió darabot számlál.
– Olyan kreatív építészeti program valósul meg itt, ami a látogatók, a műtárgyak és a múzeum munkatársai számára is ideális körülményeket biztosít majd. Fontos a digitalizálás, de a virtuális világban nincs az a személyesség, amely egy múzeum tereiben a műtárgyakkal való közvetlen találkozásokból fakad. Ez az új, minden tekintetben lenyűgöző múzeumépület alkalmas lesz arra, hogy korszerű módon közvetítsük az ismereteket, ráadásul az eddigieknél több mint háromszor nagyobb alapterületű kiállítótereknek köszönhetően a gyűjteményünknek sokszorosa válik majd fizikailag is megismerhetővé – ecseteli az új épület erényeit Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója.
A múzeum két íves szárnyában található terek a közösségi és a múzeumszakmai funkciók mentén válnak szét. A közösségi funkciók közé a rendezvényterem, a múzeumpedagógiai terek, az ezer négyzetmétert kitevő ifjúsági és gyermekkiállítás terei, a látogatóközpont, valamint a múzeumi bolt és az étterem szolgáltatásai tartoznak, míg a múzeumszakmai funkciók alapvetően a múzeum belső, tudományos-szakmai működésével függenek össze.
Ez utóbbihoz tartoznak a könyvtár, az archívum, az irodák és a műtárgykezelés helyiségei is. A térszint alatt kapnak helyet a világszínvonalú kiállítóterek, összesen közel hétezer négyzetméteren.
– A múzeum gyűjteményében található értékes kerámiagyűjtemény többezer darabja, a világon egyedülálló módon, egyfajta látványtérben kerül a kiállításra – emel ki egy újabb különlegességet Kemecsi Lajos, majd hozzáteszi, ha beköltözik a végleges helyére a gyűjtemény, a kényszermegoldásokkal szegélyezett 150 éves vándorlás után a Néprajzi Múzeum Európa egyik legkorszerűbb és legnagyobb etnográfiai intézményeként működhet majd.
