Fotográfiák keringőre
Programözön a Nemzeti Múzeumban: ritka kincsek, új kiállítások, különleges élmények.
Fotográfiák keringőre – Zenélő fényképalbum a 19. század végéről címmel megnyílt a novemberi Hónap kincse a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Hónap kincsén bemutatott tárgy egy Nagytapolcsányban élt házaspár 1892-es házassági évfordulójára készült. A 29 fényképet tartalmazó albumot 1991-ben a Magyar Nemzeti Múzeum egykori tagintézménye, a Legújabbkori Történeti Múzeum vásárolta meg egy antikváriumból, jelenleg pedig az MNM Történeti Fényképtárában őrzik.
A műtárgy nem egy átlagos 19. század végi fényképalbum volt, hiszen egyszerre kínált látható és hallható élményt használóinak. A képek nézegetése közben ugyanis az ifj. Johann Strauss által 1866-ban komponált Kék Duna keringő dallama szólt az albumból, sőt még a mai napig megszólaltatható: a tárgy dobozszerűen kialakított, hátsó felében elrejtett felhúzható zenélő szerkezet akkor lép működésbe, ha az albumot kinyitják, és az albumcsat vízszintes helyzetbe kerül.
A tárgy mérete 33 × 27 × 6 cm és hét lapot tartalmaz. Az album első fényképe egy tabló, amelyen a kilenc kis ovális kép Ferenc Józsefet ábrázolja különböző életkoraiban. A többi fénykép nagy valószínűséggel közeli és távoli családtagokat, ősöket örökít meg; mindegyik hivatásos fényképésszel készíttetett műtermi portré. A legkorábbi fénykép egy idős nőt örökít meg, amely Simonyi Antal pesti műtermében készült 1860 körül.
A zenélő fényképalbum 2026. január 4-ig látogatható a múzeum Széchényi-termében.
Duett: Zene és fényképezés – Közös kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza szervezésében
a Magyar Zene Háza együttműködésében október 7-én megnyílt Duett: Zene és fényképezés című kiállítás a zene és a vizualitás különleges kapcsolatát mutatja be. A tárlat a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gazdag gyűjteményéből válogatott felvételeken keresztül azt vizsgálja, hogy miként válik a hang képpé, és hogyan alakítja át a zene a teret, az emberi kapcsolatokat, sőt magát a fényképet is.
A kiállítás egy időben, két helyszínen – a Magyar Zene Háza előcsarnokában és a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében – látható, ezzel is hangsúlyozva, hogy a zene és a kép egymásra reflektáló, egymást kiegészítő művészeti formák.
A Duett cím nemcsak a két intézmény együttműködésére utal, hanem arra a finom harmóniára is, amely a hang és a kép között születik. A zene láthatatlan ereje és a fényképezés pillanatmegállító képessége itt párbeszédbe lép egymással – megmutatva, hogyan válhat a hang térformáló, közösségteremtő vagy épp elcsendesítő élménnyé.
A Duett: Zene és fényképezés a zene és a fotográfia közös rezdüléseit vizsgálja: hogyan válik a hang képpé, illetve a kép hogyan idéz fel hangokat. A kiállítás célja, hogy a látogatók ne csak nézzék, hanem hallják is a fotókat – felfedezve a múlt zenei pillanatainak látható lenyomatait.
A kiállítás 2025. december 7-ig tekinthető meg mindkét helyszínen.
A Seuso- kincs – Pannónia fénye
A SEUSO-KINCS a késői római császárkor egyik legjelentősebb kincslelete.
A Seuso-kincs ma ismert 14 ezüstedénye és az elrejtésükre használt rézüst a római császárkor késői szakaszából fennmaradt, lakoma- és tisztálkodó készleteket tartalmazó kincsleletek között a legértékesebbnek számít. Ezüstedényei saját műfajukban koruk művészetének csúcsdarabjai voltak, ábrázolásaik jól illeszkedtek a kor arisztokratikus művészetének képi világába.
Az ezüstedények egykori tulajdonosaik személyiségét és társadalomban elfoglalt helyét is tükrözik. A kincs névadó tálján nemcsak az edény tulajdonosának, Seusonak a neve olvasható, hanem az ábrázolt vadász- és piknikjelenetek egyik feliratából azt is megtudjuk, hogy villája és birtoka a Pelso, azaz a Balaton közelében feküdt.
Az edényeket díszítő görög mitológiai történetek a szerelem és a vadászat témáját járják körül, üzenetüket, erkölcsi tanulságukat csak a művelt elit tagjai tudták értelmezni. A kincs illatszeres dobozának domborművei az elit nagyasszonyainak életébe engednek betekintést, akik elsősorban Aphroditéhoz hasonlított szépségükkel emelték férjük háztartásának fényét.
KELET ÉS NYUGAT HATÁRÁN
A magyar föld népeinek története Kr. e. 400-tól – Kr.u. 804-ig
Régészeti kiállításunk az őskőkortól a honfoglalásig tárja látogatóink elé a magyar föld népeinek történetét.
A használati tárgyak, ékszerek, fegyverek, hangszerek és sok egyéb lelet a Kr. e. 400 000 – Kr. u. 804-ig tartó korszakból származik, amelyeket izgalmas ásatások során, vagy épp szerencsének köszönhetően találtak meg az elmúlt évszázadokban.
Koronázási palást
Az európai textilművészet páratlan értékű kincsét eredetileg miseruhának szánták. A kazulát, a rajta olvasható hexameterben írott felirat szerint 1031-ben Szent István király és Gizella királyné rendelte meg a székesfehérvári Szent Mária egyház számára. Szinte a teljes felületet beborító mesteri arany hímzés összetett képi program szerint készült, melynek alapja egyes kutatók szerint a Te Deum vagy a Mindenszentek litániája lehetett. Jelentőségét tovább növeli, hogy a 20. századig a magyar királyok koronázó palástjaként használták.
Alapanyaga rozettamintás bizánci selyem, amelyet csaknem teljesen beborít az aranyszállal hímzett díszítés. Hátán Y alakú kereszt van. A koronázási palást villás szárain angyalok mellképei sorakoznak, a függőleges száron pedig egymás alatt, kétszer ábrázolták Krisztust. A felső képen a halál legyőzőjeként, két szörnyállatot tapos el, az alsón a világ bírájaként trónján ül. A díszítés többi részét sávokba rendezték, fölül az Ószövetség prófétái, alattuk – az adományozási felirattal elválasztva – gazdagon tagolt tornyos fülkékben az apostolok ülnek. Legalul egy-egy madárpárral elválasztott kerek medalionban a kereszténység első mártírjait ábrázolták. Közöttük, a kereszt lábánál foglal helyet az adományozó királyi pár felirattal kísért képe.
A koronázási palástról egy új kötet is megjelent a Nemzeti Múzeum gondozásában.
Tóth Endre A koronázási palást című, gazdagon illusztrált könyve azért is különleges, mert a koronázási palást valamennyi itt közölt reprodukciója a Magyar Nemzeti Múzeumban 2022-ben végzett teljes felületű, nagy felbontású digitalizálás felvételein alapul. A fotók minden eddigi reprodukciónál részletgazdagabb és valósághűbb képet nyújtanak a palást alakjairól. A könyv további illusztrációin az első ezredforduló időszakának néhány látványos tárgya mellett a palást legelső újkori ábrázolásai – metszetek, rajzok, festmények – és néhány különleges, XX. századi fénykép is látható.
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE állandó kiállítás
A történeti kiállítás két részből áll.
Az államalapítástól 1703-ig – Középkor:
Történeti kiállításunk első fele Magyarország történetét az államalapítástól a XVIII. század elejéig mutatja be. A honfoglalás után a magyar királyság létrehozása és megszervezése volt a legfontosabb feladat, a kereszténység felvétele biztosította az ország helyét a keresztény Európa ekkor alakuló új államai között. A magyarság átvette a nyugati kultúra értékeit, és azokat saját keleti eredetű hagyományaival ötvözte. A XI-XVII. századi, virágzó, majd részekre hulló Magyar Királyság történelmét a kiállítás jelentős tárgyi emlékeken keresztül mutatja be. Tárgyak sokasága szemlélteti, hogyan alakult évszázadokon át a társadalom szegényebb és gazdagabb rétegeinek mindennapi élete.
1703-tól 1990-ig – Újkor, legújabbkor:
Történeti kiállításunk második felében újkori és modern kori történelmünk jeles személyiségeit és történelemformáló eseményeit idézzük meg a Rákóczi-szabadságharctól a trianoni Magyarországon át a kommunista rendszer összeomlásáig.
KÖNYVAJÁNLÓ
RAGYOGJ! – ÉKSZEREK IDEJE – KIÁLLÍTÁSI KATALÓGUS
A Ragyogj! Ékszerek ideje című időszaki kiállítás igazi kuriózum: látogatói az elmúlt 40 000 év leggyönyörűbb ékszereiben gyönyörködve ismerhetik meg viselőik történetét és fejthetik fel az ékszerekhez kapcsolódó jelentésrétegeket. Mindezeket pedig a kiállítás összekapcsolja a jelenkorral is, hiszen a bemutatott személyes tárgyak és történetek mozaikként alkotják történelmünket és identitásunkat. Az ékszereken keresztül megismerjük a Kárpát-medence történelmét: az istállóskői barlangtól a hun, az avar és a középkori leleteken vagy Ill. Béla és Könyves Kálmán királyon át az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után elterjedt gyászékszerekig. Végül a kortárs hazai ékszertervezés legfrissebb eredményeit felvonultatva eljutunk a fiatal magyar kreatíviparig.
JÉGKORI VADÁSZOK – A HISTORIQ-SOROZAT ELSŐ KÖTETE
Az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum ismeretterjesztő sorozatának, a HistorIQ-nak az első kiadványa a Jégkori vadászok – A paleolitikum öröksége Magyarországon címet viseli. A sorozat célja a tudomány népszerűsítése, ami gazdagon illusztrált kötetekben kívánja bemutatni Magyarország kiemelkedő régészeti emlékeit a múltunk iránt érdeklődő nagyközönségnek. A sorozatban feldolgozásra váró témák között helyet kapnak a régészet korszakai, a Kárpát-medence ősi népei és kultúrái. Az első kötet az őskőkor magyarországi vonatkozásait tárja az olvasó elé.
A kötet szerzője: Lengyel György
KIADVÁNY A MÚZEUM ÉPÜLETÉRŐL
A Magyar Nemzeti Múzeum gondozásában egy hiánypótló kiadvány készült a Múzeum épületéről. A múzeumpalota különleges helyet foglal el a nemzeti emlékezetben és a magyar muzeológia történetében.
Az 1848. március 15-i forradalmi események egyik ikonikus helyszíneként a szabadság és hazaszeretet szimbóluma, az első hazai múzeumépületként a tudományok fejlődését és a nemzeti kultúrát szolgálja. Az elmúlt több mint százhetvenöt év alatt otthont adott az országgyűlés üléseinek, itt állították fel köztiszteletben álló politikusok és művészek ravatalát, ide áramlottak különböző korszakok tüntető és ünneplő tömegei.
Az épülethez kapcsolódó politikai funkciók mellett a múzeumpalota lassan két évszázada kiállítások helyszíne, a régészeti és történeti kutatások egyik központja, de a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetén belül a 20. század végéig itt működött az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Természettudományi Múzeum is, és majdnem egy negyedszázadon át ebben az épületben őrizték a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket.
A múzeumpalota külső megjelenésében, téralakításában és díszítésében ma is eredeti állapotát őrzi, bár belső elrendezésében sokat változott 1847-es átadása óta. Az átalakítások egyrészt változó esztétikai elképzelésekből, másrészt funkcionális igényekből fakadtak, de mindenkor az elődök iránti tisztelet jegyében valósultak meg. Ennek köszönhető, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum épületére ma is úgy tekinthetünk, mint a magyar klasszicizmus legértékesebb emlékére.
A kötetet összeállította: Mészáros Balázs, Rosta József és Vincze Judit
MAGYAR MENYASSZONY KATALÓGUS ÉS TANULMÁNYKÖTET
i főurak és felvidéki munkások, hogyan koreografálódott az ünnepi eseménysor, ha katonatiszt volt a vőlegény, ha zsidó a menyasszony vagy özvegy, mit jelentett a nászéjszaka a tanult polgárlánynak és az álszemérem áldozatainak.
A második rész írásai valamilyen okból ismert, fontos, érdekes vagy szívszorító menyasszonytörténeteket mutatnak be: a nagyhercegnőt, a költőfeleséget, a milliomosnőt, az önfeláldozó politikusfeleséget, a dinasztikus küldetést teljesítő királyi hercegnőt, a kitelepített parasztlányt, az imádott, vagy éppen messzire bujdosó színésznőt.
A harmadik rész a menyegzői reprezentációt mutatja be a legrégibb ismert királyi menyasszonyi ruhától a lakodalmi fogásokon és rigmusokon át az ajándékokig, és nem utolsósorban a nagy pillanat megörökítéséig.
Ajánljuk ezt a kötetet a kíváncsi menyasszonyoknak és vőlegényeknek, a meghatott örömszülőknek, a büszke családnak, a nosztalgiázó érdeklődőknek és mindenkinek, aki számára fontos, hogy ötszáz év felhalmozott tudása, hagyománya, írott és tárgyi emlékei ne vesszenek el.
A tanulmánykötetet szerkesztette Kiss Erika, Orgona Angelika és Simonovics Ildikó
A 648 oldalas kötet a Múzeum boltjában és a Líra könyvesboltokban vásárolható meg.
Megvásárolható a Magyar Menyasszony Katalógus is. A 320 oldalas katalógust Simonovics Ildikó divattörténész, a Magyar Menyasszony kiállítás kurátora szerkesztette.
