Függöny fel!

Az Újszínházban november óta nem tartottak próbát, helyette a felújítási munkálatokra koncentráltak, és a szokásosnál négy-ötször több forgatókönyvet olvastak el. De hiába igyekeztek a társulat tagjai hasznosan tölteni az időt, a nézők hiánya mindenkit megviselt. Május 15-én ezért el is indulnak, az évadot június 25-ig meghosszabbítják. A repertoár-elő­adások mellett két premier lesz: június 4-én Gyurkovics Tibor szatírája, a Császármorzsa, Dörner György, június 12-én pedig Jókai Mór Szegény gazdagok című regényének nagyszabású musical-rock­opera adaptációja, a Fatia Negra, Nagy Viktor rendezésében. Az igazgató, Dörner György úgy fogalmaz, hogy egyfajta tesztüzemmódként tekintenek a következő másfél hónapra, és bíznak benne, hogy a nézők kultúra iránti vágya – a biztonsági előírások maximális betartásával – felülkerekedik majd a félelemérzeten.

Az Újszínházhoz hasonlóan az azonnali nyitás mellett döntött a budapesti Rózsavölgyi Szalon is, de fokozott óvintézkedések mellett. Csak a védett munkatársaik dolgozhatnak az épületben, a közönségforgalmi tereken kötelező lesz a maszk, és ugyanezt kérik a nézőktől is, hogy a biztonságérzet erősödésével a színházi élmény is teljesebbé váljon. Itt elsősorban az ősszel újból félbeszakadt évad előadásai kerülnek terítékre, illetve három premier. Júniusban a francia Jérôme Tonnerre Intim vallomások című darabjának magyar ősbemutatóját tartják Sipos Vera színrevitelében, júliusban az amerikai Jerry Mayer romantikus vígjátéka, a Keresztül-kasul kerül sorra Dicső Dániel tolmácsolásában, a május 17-ei nyitást pedig egy igazán különleges bemutatóval ünneplik: Hegedűs D. Géza rendezésében és főszereplésével Isabelle Le Nouveltól a Churchill és Garbót állítják színpadra. A darabban az ötvenes évek végén az egykori angol miniszterelnök és Greta Garbo (Nagy-Kálózy Eszter) véletlen találkozását, lét- és művészetfilozófiai beszélgetését követhetjük végig.

Ha már Churchill, Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója éppen egy róla szóló anekdotával válaszol arra a kérdésre, hogyan élte át a történelemben szinte példátlan és hosszú színházi zárlatot.

– A második világháború alatt Churchilltől azt kérte a hadügyminisztere, hogy szüntesse be a kultúra mindennemű támogatását, és helyette az összes pénzt fordítsa a fegyverkezésre. Mire a brit miniszterelnök azt felelte: kultúra nélkül mi értelme megnyerni a háborút? – illusztrálja a helyzetet a jól ismert történettel a direktor. Miskolcon ennek szellemében a karanténidőszakok alatt is komoly munka folyt, a próbákat csak néhány hétig szüneteltették, márciusban, a napi esetszámok hirtelen megugrásakor. Ennek ellenére természetesen nehéznek élték meg a zárlatot, Béres Attila szerint úgy érezték magukat, mint egy futó, aki egész nap rója a köröket, de soha nem jön el a verseny, ahol végre megmérethetné magát. Négy-öt előadáson is dolgoztak, de nyomasztó volt, hogy nem mutathatták be őket a közönségnek. A felszabaduló időt részben a felújítási munkálatokra fordították, de az állandó renoválás járványhelyzettől függetlenül is napirenden van. Ugyanis bár az 1792-ben épült Kolozsvári Állami Magyar Színház számít a legelső magyar kőszínháznak, az 1823-ban nyílt Miskolci Nemzeti Színház a legrégebbi a trianoni országhatárokon belül; ez egyszerre óriási érték, presztízs és felelősség.

A nyitással kapcsolatban óvatosak, a terv május vége, de a pontos dátumot és a biztonsági előírásokat a hó közepi járványügyi adatok alapján határozzák majd meg. Ami biztos, hogy a szabadtéri színpadon nyáron is lesznek előadások, így az idei évad augusztusig tart, és azután rögtön bele is vágnak az újba. A premierek közül Béres Attila kiemeli Szabó Máté rendezését, a Déjá vut, amely dialógusok nélkül, a zene és a mozdulatok nyelvén dolgozza fel Magyarország elmúlt százharminc évének sorsfordító pillanatait. És hasonló izgatottsággal várja Harold Pinter Hazatérés című tragédiájának adaptációját Ascher Tamástól.

Az ország legfiatalabb, állandó társulattal bíró kőszínháza, a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház viszont csak ősszel nyitja meg a kapuit, mert nem szeretnék hátrányos helyzetbe hozni a még nem védett bérleteseket és szólójegyeseket. A társulat addig sem pihen; ahogyan Susán Ferenc produkciós igazgató elmondja, a nyárra már több mint ötven vidéki fellépést egyeztettek le szerte az országban, szeptembertől pedig hiánytalanul pótolnak minden elmaradt előadást és bemutatót. Utóbbiak közt például Tamási Áron székely népi játékát, az Énekes madarat Bakos-Kiss Gábor, és Bródy Sándor leghíresebb darabját, A tanítónőt Kis Domonkos Márk rendezésében. Susán Ferenc viszi színre Luigi Pirandello IV. Henrikjét, illetve egy másik különleges produkciót: a színjátszás, az irodalmi est és a rockkoncert műfaji elemeit vegyítő Élet alássant az ősszel Salgótarján mellett Budapesten is láthatja a közönség.

Hasonlóképpen zárva maradnak a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza belső termei az évad hátralévő részében, a következő hetekben folytatják az online közvetítéseket, a nyáron pedig a nógrádiakhoz hasonlóan szabadtéri színpadokra viszik a repertoárjuk egy részét. A turné egyik kiemelt állomása a Gyulai Várszínház Shakespeare Fesztiválja lesz, ahol a Hamlear premierjét tartják: Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba darabját Szűcs Géza rendezi, a főszerepben a két leghíresebb dunaújvárosi születésű színésszel, Nagy Ervinnel és Koltai Róberttel.

A Vígszínház és a Pesti Színház szintén nem nyit még, de nagy elánnal készülnek az őszi/téli szezonra. A százhuszonötödik évfordulóját ünneplő Vígben a Kabarét rendezi Béres Attila, a Szerelmek városát ifj. Vidnyánszky Attila, a Sirályt pedig David Doiasvili, a Grúz Nemzeti Színház igazgatója. A kortársakra koncentráló Pesti Színházban Sally Potter filmrendező kiváló fekete komédiája, A vendégek adaptációja kerül terítékre Party címmel (Paczolay Béla), és igyekeznek minél többször műsorra tűzni a kényszerszünet miatt alig játszott előadásokat is. Ezek közül különleges aktualitást nyert Valló Péter rendezése, a tavaly októberben Kern András főszereplésével bemutatott Az apa: az elmúlásról szóló szívszorító kamaradráma brit filmváltozatáért Christopher Hampton forgatókönyvírót – az eredeti művet is jegyző Florian Zellerrel megosztva – Oscar-díjjal jutalmazták, akárcsak a főszerepet alakító Anthony Hopkinst.