George Cukor 120 éve született
Százhúsz éve, 1899. július 7-én született a magyar származású George Cukor, Hollywood aranykorának egyik legnagyobb rendezője, akinek tíz alkotása volt versenyben az Oscar-díjért, My Fair Lady című munkája pedig minden idők egyik legsikeresebb filmmusicalje lett. Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja.
George Dewey Cukor magyar zsidó bevándorlók gyermekeként jött a világra New Yorkban. Korán a színház bűvkörébe került, sokszor óráit is elbliccelte, hogy belógjon a délutáni előadásokra. Egy ideig statiszta volt a Metropolitan Operában, a Broadwayn segédrendezőből küzdötte fel magát a rendezők közé, ahol az ő nevéhez fűződött F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby című regényének első színpadra állítása 1926-ban.
Az új tehetségeket kereső filmipar Hollywoodba csábította, a szintén magyar származású Adolph Zukor által alapított Paramount Pictures stúdióban dialógusrendezőként kezdett dolgozni, egyebek között a Nyugaton a helyzet változatlan című első világháborús film munkálataiban. Rendezőként 1930-ban a Tarnished Lady című filmdrámával mutatkozott be, de nehéz természete miatt hamar összekülönbözött a vezetéssel, s amikor egyik filmjét újrarendeztették, az RKO, majd az MGM stúdióhoz szerződött.
Az 1930-as években olyan kasszasikereket forgatott, mint a Katharine Hepburnnel készült Búcsú a szerelemtől. Kedvenc színésznőjével tíz közös munkát jegyzett, köztük volt a Vacsora nyolckor és a Fiatal asszonyok, utóbbiért jelölték először Oscar-díjra 1933-ban. A film érdekessége, hogy abban Lukács Pál, az egyetlen Oscar-díjas magyar színész egy Goethe-versre komponált Csajkovszkij-dalt is énekelt, amelynek szövegét Lukács ültette át németről angolra. Cukor elkészítette a David Copperfield (Dickens), a Rómeó és Júlia (Shakespeare), A kaméliás hölgy (Dumas) filmváltozatát, utóbbi címszerepét másik kedvenc sztárja, Greta Garbo alakította. A hallgatag és titokzatos svéd dívára osztotta A kétarcú nő című romantikus vígjáték főszerepét is, amely Garbo utolsó filmje lett: a közönség nem díjazta a filmcsillag műfajváltását, aki elkeseredésében örökre hátat fordított Hollywoodnak.
Cukor a harmincas évek végére a legjobban fizetett rendezők közé emelkedett. 1937-ben őt kérték fel az Elfújta a szél megrendezésére, de David O. Selznick producer a forgatás előtt néhány nappal állandósult nézeteltéréseik miatt kirúgta. A Philadelphiai történet, majd 1944-ben a hét Oscar-díjra jelölt Gázláng sikere azonban vigasztalhatta, előbbiben ismét Katharine Hepburn, utóbbiban Ingrid Bergman alakította a főszerepet.
Első színes filmjét, a Csillag születik című musicalt Judy Garlanddal 1954-ben készítette. 1960-ban a Marilyn Monroe-val forgatott Szeressünk megbukott, annál nagyobb sikert aratott viszont a négy évvel későbbi My Fair Lady. Az angyali Audrey Hepburn főszereplésével készült musicalt 12 kategóriában jelölték Oscar-díjra, ebből nyolcat meg is kapott, köztük a legjobb filmért járót. Cukor – ötödik jelölése után – legjobb rendezőként maga is átvehette a filmvilág legrangosabb kitüntetését, abban az évben az Arany Glóbusz-díjat, valamint a brit filmakadémia (BAFTA) kitüntetését is neki ítélték.
A rendező élete végéig dolgozott. Túl a hetvenen, 1975-ben parádés szereposztással (Ava Gardner, Elizabeth Taylor, Jane Fonda) készítette el Maeterlinck A kék madár című meséjének filmváltozatát, de az első szovjet-amerikai koprodukció a mozikban hatalmasat bukott. A balsiker nem szegte kedvét, producereket is talált, így több tévéfilmet rendezett még, utolsó munkája, a Gazdagok és híresek 1981-ben két nő történetét mesélte el, a főszerepet Jacqueline Bisset és Candice Bergen alakította. Őrök bánata maradt, hogy soha nem tudta elkészíteni az írónő Virginia Woolf életét feldolgozó filmet, amelynek főszerepét Maggie Smithnek szánta.
Korán megfogadta, hogy csak színvonalas irodalmi alapanyagból dolgozik, szavai szerint „ha csak egyetlen rendező marad, aki nem maga írja a filmjeit, az én leszek”. Ehhez tartotta is magát, színházi tapasztalatait kamatoztatva elsősorban a színészvezetésben remekelt. Filmjeiben 21 színészt jelöltek Oscar-díjra, közülük öt át is vehette a kitüntetést. Főként a gyengébb nem tagjaival tudott bánni, de a „nők rendezője” jelző ellen hevesen tiltakozott.
A szinte minden műfajban remeklő Cukor ars poeticája így szólt: „Dolgozz keményen, hogy minden munkád könnyednek hasson.” A szakma is méltányolta, a legjelentősebb filmes kitüntetései mellett megkapta a televíziós Emmy-díjat, valamint az amerikai rendezők céhének életműdíját, csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek sétányát, 1982-ben életművéért a velencei nemzetközi filmfesztiválon Arany Oroszlán-díjjal tüntették ki. 2013-ban az ő emlékének szentelték a Locarnói Filmfesztivál retrospektív szekcióját.
A magánéletében rendkívül népszerű bonviván Cukor hatalmas art deco kastélyban élt, hírességektől hemzsegő fogadásain Hollywood krémje élvezte a jó ételeket és az érdekes társaságot. Keresztlánya a művészi pályát választó Mia Farrow színésznő volt.
Cukort 1983. január 24-én Los Angelesben érte a halál szívinfarktus következtében.
