Grófok, akikről mást tanítottak – új filmmel kívánják helyreállítani az arisztokrácia becsületét
A Wenckheimek kastélyai ma is meghatározzák Békés vármegye arculatát, mégis alig tudjuk, kik voltak valójában.
A Wenckheim család évszázadokon át meghatározó szerepet játszott Magyarország történelmében. Főúri birtokaik a 18–19. század mezőgazdasági modernizációjának fontos központjai voltak, tagjai jelentős politikai és gazdasági pozíciókat töltöttek be, kastélyaik pedig a magyar épített örökség kiemelkedő darabjai, mégis kevesen ismerik igazán a történetüket. Ezt a hiányt pótolja A Wenckheimek című új film, amelynek nyilvános bemutatóját november 30-án tartják a békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központban.
A filmet rendező Major Gyula a demokrata.hu-nak elmondta, Békés megyében szinte mindenkinek van valamilyen érzelmi kötődése a neves famíliához, vagy azért, mert hallott róluk, vagy azért, mert járt egy parkban, egy kastélyban, ami hozzájuk köthető.
„Itt van az ország legtöbb Wenckheim-kastélya. Többségük rossz állapotú, mégis akadnak sikertörténetek, a gyulai és a szabadkígyósi rezidencia ugyanis a kormány jóvoltából az elmúlt években felújításon esett át, de magánkezdeményezéseknek köszönhetően is több udvarház megmenekült a pusztulástól”
– mondta az alkotó. A film részleteivel kapcsolatban elárulta, az egyik főszereplő Wenckheim Krisztina, „a leggazdagabb árva”, aki fiatalon veszítette el a szüleit, mégis erkölcsös, humánus személlyé vált. Ő építtette a már említett szabadkígyósi kastélyt, és ő volt az, aki 1857-ben, mégis kislányként verssel köszöntötte Ferenc József császárt és feleségét, Sisit, amikor látogatást tettek többek közt a dél-magyarországi birtokon. A család legendás alakjai közé tartozik Wenckheim József Antal is, akiről Jókai Mór a magyar nábobot mintázta – ő róla is szó esik a filmben.
Major Gyula lapunknak elmondta, stábjuk 13 helyszínen forgatott, a 70 perces film pedig nemcsak a leszármazottakat, köztük a hazánkban rendszeresen megforduló Lászlót és Friedrichet, valamint a dobozi birtokra idő közben hazaköltözött Jeanne Marie Wenckheimet mutatja be, hanem megszólaltatja a család egykori cselédeinek gyermekeit is, akik ott éltek, ott nevelkedtek az uradalomban.
„Mindnyájan azt mondták, a grófok rendes emberek voltak. Ezt azért fontos feltárni, mert az én korosztályom még nem ezt tanulta az iskolában és nem ezt adta tovább a fiatalabb generációknak. Ideje árnyaltabban beszélni a múltról, felismerni, hogy az arisztokrácia nem kizsigerelte, kihasználta a parasztokat, hanem korszerű gazdálkodást folytatva munkát adott nekik. Ezt a szemléletváltást szeretnénk segíteni”
– hangsúlyozta a rendező.
A Wenckheimek kis költségvetésből készült, ahogy Major Gyula fogalmaz, „a szeretet és megszállottság hajtotta a motort”. A készítők hangsúlyozzák, a premier után más településre is szívesen elviszik a filmet, és beszélgetést is vállalnak a Wenckheim család örökségéről.
