A felgyorsult világ kihívásairól is szó volt a Borkonferencián
A klímaváltozás és más alkoholos italok népszerűségének növekedése, a kommunikáció, az élet felgyorsulása a borászoktól is alkalmazkodást kíván – mondta bevezetőjében az Agrárminisztérium és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat kiemelt partnerségével, a Rekontir cégcsoport főtámogatásával rendezett Borkonferencián Rókusfalvy Pál etyeki borosgazda, kommunikációs szakember, a konferencia társszervezője.Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára emlékeztetett, hogy jelentős változás történt a borászatot szabályozó jogi környezetben, idén augusztusban lépett hatályba az új bortörvény. Ez egyszerűbb adminisztrációt tesz lehetővé, amihez informatikai hátteret is biztosít. Kevesebb lesz a hatósági eljárás és a papírmunka, rövidebb az ügyintézési idő. További feladat a megtermelt bor piaci pozícióinak támogatása, beleértve az eredetvédelmet.
– Ma van esély, hogy a minőségi bor nem tömegtermékként, hanem márkaként jelenjen meg – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy a magyar állam idén 3,6 millió euró uniós forrású pályázati támogatással segítette a borpromóciót.
A borászat szerethető, értékteremtő, de egyéb profil nélkül szerény hasznot biztosító befektetés, nem feltétlenül a milliomossá válás útja – derült ki a Bánlaki D. Stella, a Forbes magazin főmunkatársa által vezetett kerekasztal-beszélgetésből, melynek résztvevői – Bozó András, a St. Andrea pincészet társtulajdonosa, Csányi Attila, a Bonafarm Csoport vezérigazgatója, Kovács Zoltán, az üzleti tanácsadással foglalkozó Rekontir cégcsoport ügyvezetője, Márton Péter, a tállyai Márton Birtok tulajdonosa és Vinnai Balázs befektető – ugyanakkor hangsúlyozták, ehhez a hivatáshoz elkötelezettség, szenvedély is szükséges, álmok, célok kellenek. Az is elhangzott, hogy a bor ára ma az értéke alatt van, ám areális emeléshez sokkal intenzívebb marketingkampányra lenne szükség idehaza. Külföldön viszont már jelen vannak a magyar borok, elérhető cél, hogy sikk legyen fogyasztani őket. Általánosan igaz ezzel együtt, hogy nehéz biztos piacot találni, az áttörés még várat magára. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a naprakész tudású szakmai értelmiségnek feladata aktívan jelen lenni borvidékeinken.
– Soha nem volt akkora verseny a borpiacon, mint ma, és ez csak fokozódik, ráadásul számos más termék mennyiségi előnyben van, vagy nagyobb jövedelmet tud termelni. Új értékesítési módokra és hozzájuk rendelt marketingre van szükség. Digitális világban élünk, amit a koronavírus-járvány csak megerősített. Az internetes eladások megállíthatatlanul emelkednek. Ez olyan lehetőség, amivel mindenki élhet, és ami mindenki számára megkönnyíti az értékesítést. Ugyanakkor ötletekre, kísérletezésre, kockázatvállalásra is szükség van, és ki kell szolgálni a vásárlói igényeket – buzdított szemléletváltásra az online bejelentkező Paul Mabray kaliforniai marketingszakember, akinek ügyfele volt többek között Francis Ford Coppola és Jeff Bezos.
8,2 hektár, 50 ezer palack, 3000 vendég – ez volt 2019 mérlege a móri Miklóscsabi Pincészetnél. Egy évvel később a túlélésért küzdött a borászat, az éves forgalom 29 százalékkal csökkent a koronavírus-járvány nyomán meghozott kényszerű intézkedések miatt. Ötletre, egyszersmind alázatra, alkalmazkodásra, gyors döntésekre volt tehát szükség – mondta Miklós Csaba, a családi pincészet vezetője. Aggodalom, sok áldozat, még több kompromisszum kísérte a tavalyi esztendőt, minden pénzt a borászat fenntartására fordítottak. Több pincészettel összefogva minibárt építettek a móri kerékpárút mentén, ez a szabadtéri helyszín a borászok személyes jelenlétével több száz látogatót vonzott. Ennek, valamint az egyedi, a szakma szeretetét középpontba helyező őszinte kommunikációnak köszönhetően nem szűnt meg az értékesítés, az idei év pedig már 2000 vendéget és 35 ezer eladott palackot eredményezett. Ez időarányosan több, mint 2019-ben. Összefogás, egyenesség, támogatások és szerencse – ez hozta el a megoldást a nehézségkre.
Elizabeth Gabay, a világ mindössze néhány tucat Master of Wine-jának egyike az 1980-as, 1990-es évek fordulóján Provance-ból indult rozéforradalomról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a stílus különösen a 2003-as nagy európai nyári hőhullám után alapjaiban változtatta meg a borkészítést és a borízlést. A rozé népszerűsége máig töretlenül szárnyal, nagy mennyiségben készítik Amerikában és Ausztráliában is. A minőség eltérő, a folyóbortól a palackonként akár 100 eurós borokig tart a paletta. A rozé a magyar borászat számára is ígéretes esélyeket tartogat, hiszen hazánk kifejezetten ideális e műfaj gyakorlására. – Az Alföld lehetne a kísérleti terep, itt bátran lehet próbálkozni bármely kékszőlő-fajtával. Villány lehet a magyar Provance, de Szekszárd, Sopron és több északi borvidékünk is ragyogó rozék alkotására alkalmas, melyek adott esetben habzóborok is lehetnek – állította Elizabeth Gabay.
A kiváló adottságokat igazolta a kunsági Frittmann Péter, a balatonboglári Konyári Borbála és a szekszárdi Sebestyén Csaba által Fiáth Attila nemzetközi borakadémikus, egyetemi tanár szakmai előadásával kísért kóstoló-mesterkurzus is. A szakember hangsúlyozta, hogy a rozé nem melléktermék, hanem egyenértékű a fehér- és vöröborokkal.
Hazánk a talajadottságokat megmutatni képes különleges, egyedi borok készítésére is kiválóan alkalmas, derült ki a badacsonyi Gilvesy Róbert előadásából, aki a vulkanikus borok világába vezette be a hallgatóságot, kiemelve e tételek kémiai sajátosságait, amelyek meghatározzák a kóstolási élményt. Ezen üzenet hírelése, egyben az egyedi magyar borvidékek népszerűsítése a vulkanikus borok iránti nemzetközi érdeklődés erősödését kihasználni kívánó Volcanic Wines of Pannonia Borászati Egyesület küldetése.
A világ édes borainak jövőjét taglaló, Bajkai Zsolt, az Ab Ovo Borkereskedés ügyvezető tulajdonosa, Demeter Endre, a mádi DemeterVin pincészet borásza, Ditz Edit producer, nemzetközi borakadémikus és Kutas István kommunikációs szakember, borgyűjtő közreműködésével folytatott kerekasztal-beszélgetésből az derült ki, hogy a természetes édes borok egyre kevésbé népszerűek. Demeter Endre ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ennek ellenére, vagy épp ezért divatossá lehetne és kellene tenni a világ objektív klimatikus adatok alapján első számúnak minősülő, egyediséget megtestesítő édesboros borvidékét, Tokaj-Hegyalját, amit egyébként meglepő módon főleg idehaza kellene a köztudatban a neki megfelelő helyre visszaemelni, külföldön növekszik az elismerés.
