Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

A múzeum a gyerekeknek, sőt, nemritkán a felnőtteknek is az aktív programok helyett általában egyet jelent az unalmas szemlélődéssel. Ha ez az intézmény ráadásul egyházi fenntartású is, szinte már látatlanul is biztosak vagyunk benne, hogy ott minden régi és poros, a szigorú terem­őr pedig azonnal kiabál, ha netalántán hozzáérünk valamihez. A Pannonia Reformata minden hasonló előítéletre rácáfol, hiszen egy olyan élő templommúzeum, ahol az istentiszteletek mellett hangversenyeket, koncerteket és konferenciákat is tartanak, lehet kézműveskedni és játszani, a több száz éves egyházi tárgyak mellett pedig jól megférnek a legmodernebb multimédiás eszközök. Sőt, állandó lakója is van: Géniusz, az ótemplom egere évszázadok óta itt él a régi falak között, és otthonosan kalauzolja el a legkisebbeket is egy olyan kiállításon, ahol minden generáció talál magának valami érdekeset.

Hirdetés

Vizuális igehirdetés

Mielőtt azonban elindulnánk, hogy Géniusszal bejárjuk a tárlatot, mindenképpen szót kell ejtenünk arról a templomról, amelyben a Hajlék az örökkévalóságban című állandó kiállítás is otthonra talált.

– Református őseink 1783-ban kezdtek el felhúzni ezt a templomot, amely teljes egészében megfelelt II. József türelmi rendeletének, azaz az udvar közepén, torony és harang nélkül épült, ajtajai pedig nem az utcára, hanem az udvarra nyílnak – vezet az eredeti formájában, igazi kuriózumként megmaradt ótemplomhoz Halászné Kapcsándi Szilvia, a Pannonia Reformata Múzeum vezetője.

A XVIII. század végén elkészült temp­lom csaknem másfél évszázadon át szolgálta a pápai reformátusokat. A XX. század elejére a gyülekezet kinőtte, így miután az új templom felépült, a régibe az Egyháztörténeti és Egyházművészeti Múzeum költözött. Az intézmény 2005-ben kénytelen volt bezárni, az épület felújítása 2016-ban, 500 millió forintos állami támogatásból kezdődött el, átadására a reformáció 500. évfordulóján, 2017. október 28-án került sor. Ezzel egy időben a raktárában porosodó tárgyakat is restaurálták, amelyek aztán az ótemplomban 2018 májusában megnyílt Pannonia Reformata Múzeumba kerültek. Vagy, mondhatnánk úgy is, egy ma is aktuális üzenettel bíró „vizuális igehirdetés” szereplőjévé váltak.

Korábban írtuk

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Halászné Kapcsándi Szilvia

„Jól tetted, hogy eljöttél…”

Prémium minőségű kávé, középkori falrészletek és hangulatos gyertyafény. Ez a Pannonia Reformata kávézó és vinotéka, amely mindenki előtt nyitva áll. És ez tulajdonképpen a múzeum, vagyis az ótemplom előszobája is, melynek bejárati ajtaján Géniusz a részben az Apostolok cselekedeteiből vett idézettel köszönti a legkisebbeket: „Isten hozott, kis barátom, jól tetted, hogy eljöttél.”

– A múzeumot és benne a kiállítást úgy építettük fel, hogy abban a család minden tagja találjon valami izgalmasat, hiszen a gyökerek megismertetése és a hiteles forrásokon alapuló közös tapasztalat életre szóló élményt jelent a gyermekeknek is. A Családbarát Múzeum cím elnyerése azt igazolja, hogy a látogatók mellett a szakma is elismeri a munkánkat – mondja Halászné Kapcsándi Szilvia.

Munkatársaival együtt másfél éven keresztül tudatosan készültek rá, hogy a Pannonia Reformata megfeleljen az elismeréshez szükséges, 32 pontból álló kritériumrendszernek. Ehhez az infrastrukturális hátteret is megteremtették: gyermekbútorokat vásároltak, családi pihenősarkot, baba-mama pontokat építettek ki és élményelemeket helyeztek el, mindeközben rendszeresen szerveztek és szerveznek ma is családi napokat, programokat. A gyermekeket pedig külön sáv várja a kiállításon, ahol a szőlőszemes fiókok játékos-interaktív módon taglalják az egyes témaköröket.

Ahol a múlt összeér a mával

Az állandó kiállítást az ótemplom szakrális terét tiszteletben tartva rendezték be. Középpontjában az 1590-es vizsolyi biblia lapozható, hasonmás kiadása található, amely ma is érvényes üzenetet hordoz mindannyiunk számára. A földszinten digitális archívumot hoztak létre, így a világból egy kicsit kiszakadva, elcsendesedve megismerhetjük a magyarországi református egyház szerkezeti felépítését, belecsöppenhetünk a dunántúli reformátusok életébe, és mindeközben az is tudatosul bennünk, hogy a múlt soha nem ér véget, hanem összeér a mával.

– Semmiképpen sem olyan kronologikus tárlatot akartunk létrehozni, amelyben a dunántúli reformátusság történetét meséljük el. Sokkal inkább azt szeretnénk, hogy a látogató megtapasztalja hitünk évszázados változatlanságát. Mivel pedig keresztyén hitünk alapja a Biblia, a kiállítás is ennek a tematikus részeire épül, illetve Jézus földi küldetését, az egyházi év jeles eseményeit meséli el amellett, hogy bepillantást enged a református gyülekezetek mindennapjaiba is – vezet végig Halászné Kapcsándi Szilvia a három szintre épülő tárlaton. A teológiai szint az emberi lét alapvető kérdéseivel foglalkozik, a vallási-néprajzi felsorakoztatja az átlagembert leginkább érdeklő tárgyakat, történeteket, amelyek arról vallanak, hogyan éljük meg hitünket a mindennapokban. A harmadik, a gyermekek sávja mindezeket lefordítja a legkisebbek nyelvére, felfedezésre, aktív részvételre hívva őket.

A Pannonia Reformata gazdag kiállítási anyagának nagy része a XVII–XVIII. századból származik. Szép számmal láthatunk úrasztali terítőket, úrvacsorakelyheket, egyháztörténeti dokumentumokat, református népi vallási tárgyakat, köztük azt az 1700-as évek elejei, Dadról származó szégyenkövet, amelyre az egyházi vétkekért állították a híveket. A múzeum rendszeresen szervez időszaki tárlatokat is, jelenleg Re-forma címmel a Bakonyszücsi Nemzetközi Művésztelep alkotóinak új munkái láthatók.

Hori titkai

A Pannonia Reformata Múzeum pincéjében egy egyedül­álló, világviszonylatban is kurió­zumnak számító óegyiptomi koporsó és múmia fogadja a látogatót; hasonló, egyedi ikonográfiával díszített egyiptomi szarkofágot csak a Vatikáni Múzeumban, a berlini, a koppenhágai, illetve a brémai gyűjteményekben őriznek. A háromezer éves koporsót és a benne fekvő több száz évvel későbbi múmiát Markstein Károly kairói nagykereskedő, egykori pápai diák ajándékozta iskolájának. A koporsó a múmiával „folyó 1884-ik évben Akhmim-ban eszközölt ásatásokból került napfényre”, és a kairói osztrák–magyar konzulátuson keresztül még ugyanezen év augusztusában meg is érkezett Pápára. A köréje épült kiállítás pedagógiailag tökéletes. Az ősi Egyiptom megidézése mellett a modern technika is jelen van, hiszen egy CT-felvétel segítségével sikerült rekonstruálni a hozzávetőleg 2500 éve élt férfi arcát, így láthatjuk annak háromdimenziós modelljét is. A kizárólag tárlatvezetéssel látogatható egyiptomi kiállítás négyféle múzeumpedagógiai foglalkozást kínál, amelyek során megismerhetjük többek között az isteneket és az amuletteket, a hieroglif írás megfejtését, és játszva tanulhatunk a balzsamozásról is.