Közép-Európában először Magyarországon nyílt kiállítás Mary Ellen Mark fotográfus képeiből
Hajléktalan szexmunkások és őrült nők intim pillanatai
The New York Times, Life vagy Vanity Fair. Néhány jól ismert magazin, amelyekben Mary Ellen Mark amerikai fotóriporter képei és emblematikus sorozatai, köztük a Ward 81, Indian Circus, Streetwise, The Damm Family vagy a Twins megjelentek. A Mai Manó Ház – Magyar Fotográfusok Házában 2026. január 11-ig látogatható Női sorsok című kiállítás most az életmű ikonikus fotóiból mutat be válogatást.
A társadalom peremén élő emberek, elszigetelt csoportok, de közülük is főként kiszolgáltatott helyzetben lévő nők, akiknek sorsát empátiával, előítéletektől mentesen ábrázolta. Talán ez az egyetlen mondat jól összefoglalja Mary Ellen Mark amerikai fotográfus munkásságának lényegét, aki egész életművét annak szentelte, hogy a fotográfia és a film eszközeivel mutassa be a társadalom olykor ugyan láthatatlan, de nagyon is létező, hátrányos rétegét.
Mary Ellen Mark 1940-ben született a pennsylvaniai Elkins Parkban, és még nem volt tízéves, amikor először vett kezébe fényképezőgépet. Mivel azonban rajzolni és festeni is szeretett, első diplomáját a Pennsylvaniai Egyetemen festészetből és művészettörténetből szerezte, majd két évvel később, 1964-ben visszatért ide, hogy elvégezze az egyetem Annenberg Kommunikációs Iskolájának fotóriporter szakirányát is. Bár egy ösztöndíjjal bejárta Törökországot és Európa számos országát, az 1960-as évek második felében New Yorkba költözött, ahol nagyon hamar ráébredt valódi küldetésére.
Ettől kezdve elsősorban hajléktalan, drogfüggő és magányos embereket, illetve prostituáltakat fényképezett, akikkel közeli, szoros kapcsolatba is került. Ez, a rá jellemző az empátia mutatkozik meg azokon a bensőséges hangulatú, fekete-fehér képeken is, melyeket a hetvenes években Miloš Forman Száll a kakukk fészkére című filmjének forgatásán készített az Oregoni Állami Kórház egyetlen zárt női osztályán, az intézmény 81-es kórtermében. A súlyos mentális problémákkal küzdő betegeket ábrázoló képekből számos kiállítást rendezett, és Ward 81 címmel egy kötetet is összeállított.
1981-ben jelent meg a Falkland Road: Prostitutes of Bombay című albuma, melyben Mumbai egyik legsűrűbben lakott, vöröslámpás negyedének rendkívül nehéz helyzetben élő szexmunkásait mutatta be gyakran nyers és intim fotókon. Majd a Life magazin és a Time felkérésére Teréz anya kalkuttai misszióit fényképezte, heteket töltött a Haldoklók Házában, egy árvaházban és az utcai segítő programokon.
Ekkor szeretett bele az indiai cirkusz világába is, amelyet a társadalom kicsinyített modelljének tartott. Két évtizeden át követte végig tizennyolc kisebb-nagyobb cirkusz mindennapjait, akrobatákat, bohócokat és állatidomárokat örökített meg, akiket aztán az Indian Circus című kötetében láthatott a nagyközönség.
Amikor 1983-ban a Life magazin megbízásából Seattle utcáin fiatal hajléktalanokat fotózott, találkozott egy 13 éves fiatal lánnyal, Erin Blackwell-lel, ismertebb nevén Tiny-val. A róla és baráti társaságáról készült képanyag aztán bekerült a férje, Martin Bell által rendezett és az Oscar-díjra jelölt Streetwise című filmbe. Mary Ellen Mark azonban a filmet követően még közel harminc éven keresztül kapcsolatban maradt Tiny-vel, és dokumentálta a lány küzdelmét a szegénységgel és a drogfüggőséggel, valamint bemutatta őt immár tízgyermekes édesanyaként is.
Mark fotográfusi munkásságát világszerte elismerték: megkapta többek között a George Eastman House Fotográfiai Életműdíját, a Cornell Capa-díjat, a World Press Photo életműdíját és a World Photography Organisation „Kiemelkedő hozzájárulás a fotográfiához” díját.
A Mai Manó Ház – közép-európai intézményként először – most egyéni kiállításon mutatja be Mary Ellen Mark itthon kevéssé ismert életművét. A Női sorsok című tárlat olyan képeket gyűjt egybe, amelyeket a fotográfus a 2000-es évek elején, archívuma rendezésekor saját maga válogatott össze. Ezek a képek napjainkra már nem csupán pályafutásának mérföldkövei, hanem a történelem részei.
