Hantai 100

Hantai egyike a külföldön legelismertebb magyar származású művészeknek, akinek csaknem egy évtizede a párizsi Pompidou Központban, idén májusban pedig Louis Vuitton Fondation emblematikus épületében nyílt retrospektív tárlata, ahol a centenárium alkalmából több mint 130 alkotását mutatták be. A művészt 2019 óta a világ egyik leghíresebb magángalériája, a Gagosian képviseli, itthon 2005 óta a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria mutatja be rendszeresen hazai és nemzetközi kiállításokon alkotásait.

Az 1922. december 7-én Bián (a mai Biatorbágyon) Handl-ként született Hantai 1941 és 1948 között Aba Novák Vilmos, Kontuly Béla és Szőnyi István tanítványa volt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd ösztöndíjjal a Római Magyar Akadémiára került. Itt kezdetben a reneszánsz művészet nyűgözte le, ám az 1948-as Velencei Biennálé hatására érdeklődése egycsapásra megváltozott, a Biennálé történetében ugyanis ez volt az első alkalom, hogy modern művészetet állítottak ki. Mégpedig nem is akárkiét! Peggy Guggenheim mutatta be gyűjteményét, amelyben Légeren, Giacomettin, Man Ray-en és Picassón keresztül mindenki szerepelt, aki csak számított. Hantai előtt pedig kitárult egy egészen más, egy teljesen új világ. Így Rómából már nem is jött haza, hanem Párizsba költözött, ahol megismerkedett André Bretonnal, a szürrealizmus atyjával, aki felismerve tehetségét, önálló kiállítást is szervezett számára a szürrealisták galériájában, a L’Etoile Scellée-ben.

„A centenáriumi tárlaton a hangsúly ezeken az 1950-es évekbeli alkotásokon van. Az erőteljes színvilágú, fantasztikus lényekkel, organikus formákkal, biomorf alakzatokkal gazdagított szürrealista képei közül kettő is szerepelt az André Breton által rendezett bemutatkozáson. De számos meglepetéssel is készültünk, így például a galériában szereplő alkotások közül néhányat még soha nem láthatott a hazai közönség” – mondja Soós Éva, a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria vezetője.

A folyamatos kísérletezés eredményeként aztán Hantai az 1950-es évek végén szakított nemcsak Bretonnal, de a szürrealistákkal is, alkotásai egyre erőteljesebben gesztusokká váltak, érdeklődése az absztrakt expresszionizmus felé fordult. Az 1960-as évektől visszanyúlt a kezdetekhez, újragondolva, tökéletesítve azt, ezáltal létrehozva saját technikáját a pliage-t. A vászon hajtogatásával, gyűrésével, csomózásával és festésével Hantai kilenc, egymástól jól elkülöníthető korszakot hozott létre. Ezek közül a Mariale-, a Catamuron- és a Tabula-sorozat egy-egy darabja látható a tárlaton.

A KMFA Galéria Hantai 100 című kiállítása egy időben látható a Szépművészeti Múzeum saját gyűjteményes anyagából rendezett, mintegy hatvan alkotást felsorakoztató kamaratárlattal, ahol a művész eddig ismeretlen, kéttucatnyi modernista remekműve mellett az a nyolc festmény is szerepel, amelyet akaratának megfelelően családja ajándékozott a múzeumnak 2016-ban. A Hantai, Klee és más absztrakciók című tárlat Hantai Simon közvetlenül 1948 után festett műveit mutatja be, a művésznek azt az időszakát, amikor Párizsban a modernizmus legfontosabb irányzatait tanulmányozta. A tárlaton Hantai művei mellett láthatók Paul Klee alkotásai, de megjelennek többek között Joan Miró, Pablo Picasso, Sam Francis, Jackson Pollock művei is.