Lovas színház Komáromban

Komárom város egyik eldugott kis utcáján bekanyarodva egy patinás, sárga épület rajzolódik ki a távolból. Homlokzatán nemzeti lobogók között magyar címer ékesedik, fölöttük pedig egy felirat olvasható: LOVARDA. De nem hagyományos. Lelátóin több száz néző izgatottan várja minden alkalommal az előadás kezdetét, hiszen akik először járnak itt, ehhez foghatót még soha nem láttak. A lovarda épülete ugyanis a Komáromi Lovas Színháznak ad otthont, aminek különlegessége, hogy a színészek lóháton adják elő a színdarabokat.

A teátrumot Pintér Tibor színművész, énekes, a Sziget Színház alapítója és igazgatója, több darab rendezője és Márkos Attila szobrászművész, lovasfilm-rendező, a Nemzeti Lovas Őrség komáromi alegységének parancsnoka, és egyben a történelmi múltú komáromi lovarda tulajdonosa hozta létre. Nemcsak a színház, az épülete is különleges, a katonai erődrendszerekkel és laktanyákkal egy időben létesítették 1904 és 1906 között. A laktanya nevét Frigyes főhercegről kapta, és eredetileg negyvenhat különböző létesítményből állt, a második világháború után azonban a szovjet hadsereg, ezzel együtt az enyészet kezébe került. Állapota leromlott, több épületet lebontottak, az istállók vörösmárvány abrakolóit letörték, a lovardákat pedig harckocsiszínnek használták egészen 1989-ig. A rendszerváltás után a megmaradt épületek az önkormányzat tulajdonát képezték egy ideig, majd később polgári célokra értékesítették őket. A siralmas állapotú lovardát 1996-ban egy kft. felvásárolta, majd 1998-ban teljes egészében felújította. A renoválás közben az ablakokból kibontott üvegcsempék mögül előbukkantak az osztott ablakszemes vaskeretek, melyek ismét megadták a lovarda eredeti hangulatát és megvilágítását. Jelenleg a színház működése mellett ebben az épületben képzik ki a Nemzeti Lovas Őrség lovait, valamint több minősítő verseny megrendezésének helyszíne is volt már.

A 2006-ban alakult színház első éve rendkívül sikeresnek és termékenynek bizonyult, hiszen 2007-ben tizenegy bemutatót tartottak, ezek között szerepelt a nagy sikerű István, a király, a János vitéz, Jakobi Viktor Leányvásár című western-operettje, amit maga Pintér Tibor rendezett, A költő visszatér című rockopera, és egy nem mindennapi lóshow, amit különleges fényhatásokkal és izgalmas kaszkadőrjelenetekkel tettek még érdekesebbé. A 2006-os megalakuláskor a Lovas Musical-Operett Gálával avatták fel a színházat, amit később megismételtek. A látogatók a legszebb musical- és operettdalokból, így Az operaház fantomjából, az Evitából, a Hairből, a La Mancha lovagjából, az Elisabethből és a Valahol Európában című musicalekből tekinthettek meg egy összeállítást. Ebbe a színműbe olyan látványos lovas elemek is bekerültek, mint a tandemhajtás, a lovak fektetése, lovas üldözés és a lovak szabadon engedése. Májusban a világ legszebb dalaiból is válogattak egy összeállítást, amelynek része lett a Honfoglalás című film betétdala – a Szállj, sólyommadár -, ezt Pintér Tibor egy pónilovon ülő, csikósnak beöltözött kis­fiúval adott elő.

A legnagyobb siker azonban vitathatatlanul a János vitéz. „A haza szeretete, a nemzeti lobogó, az örök hűség: ezek a dolgok nem vesznek el. Hiszen mindenkinek megdobban a szíve, amikor a huszárok bevágtáznak a játéktérre és a magyar zászlóval kezükben együtt éneklik: – Pirosodjék fenn a zászló, egész világ lássa, hogy a magyar dicsőségnek nincsen elmúlása…” – írják a darab bemutató előzetesében. A János vitézben egyébként megtalálhatók olyan népies fogatolási módok, mint például a Puszta-ötös, de szerepel benne török-magyar lovas harc, és felvonulnak csikósok is.

A Komáromi Lovas Színház előadói a nemzeti lovas őrség lovasai és a Sziget Színház színészei. A társulat tagjai többek között Benkő Péter, Brunner Márta, Détár Enikő, Forgács Péter, Janza Kata, Makrai Pál és a már említett Pintér Tibor, akit az István, a király Koppányaként is láthatunk a színpadon. Azonban nem maradhatnak említés nélkül a lovak sem, hiszen az előadások csak Sziporka, Ricsi, Tobi, Galga, Hazafi, Hógolyó, Szidol, Hani, Flossy, Luna, Inka, Peti, Betyár és Joni közreműködésével teljesek.

Bár itt Magyarországon a Komáromi Lovas Színház egyedülálló, Nyugat-Európában már régóta működnek ilyen és ehhez hasonló létesítmények. A hazai szervezők azonban közel járnak céljuk eléréséhez, mivel egyre nagyobb hangot kap a komáromi intézmény is. Évadzáró búcsúelőadásukra november 10-én kerül sor, ahol az érdeklődőket a színház legszebb darabjaiból készült összeállítás várja. 2008 tavaszán pedig új előadással is bővül a repertoár, a Tenkes kapitányát viszik színpadra a tavaly elhunyt Zenthe Ferenc színművész tiszteletére. A különleges színház maradandó élmény, fa lelátók, földes talaj, széna és lóillat, nyerítések, prüszkölések, patadobogás, na és a színészek kifogástalan alakítása teszi emlékezetessé az itt eltöltött pillanatokat.

Szencz Dóra