550 éve jelent meg a Budai krónika, az első nyomtatott könyv Magyarországon
Hess mester öröksége
1473 jeles dátum a magyar könyvnyomtatás történetében: pünkösdjének előestéjén készült el a Chronica Hungarorum, azaz a Budai krónika, az első Magyarországon nyomtatott könyv Hess András műhelyében. Megszületésének 550. évfordulója alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) fakszimile kiadást jelentetett meg magyar, angol és latin nyelvű kísérőkötettel együtt.
Az OSZK a kiadványt az évforduló tiszteletére éppen 550 példányban jelentette meg Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész és Varga Bernadett irodalomtörténész szerkesztésében, valamint Schöck Gyula könyvművész gondozásában. A két kötetből álló kiadvány első darabja Hess krónikájának hasonmását tartalmazza, míg a második kötet a krónika latin nyelvű szövegét, annak magyar fordítását, valamint magyar és angol nyelvű kísérőtanulmányt. A hasonmás kiadás sorszámozott bibliofil és gyűjtői változatban jelent meg. Míves munka, igyekszik visszaadni az eredeti kötet élményét: a belív lapjainak textúrája és vastagsága is megegyezik a korabeli nyomatéval, vagyis aki a kezébe veszi a kiadványt, visszarepülhet az időben, ilyesfajta élmény lehetett az eredeti, Hess-féle változatot is lapozgatni. A kísérőtanulmány pedig igazi könyvtörténeti nyomozómunka, ami rendkívül alaposan járja körül a budai műhely megszületésének körülményeit, Hess magyarországi tevékenységét és a Budai krónika korabeli példányaiból néhánynak az utóéletét is.
Hess András minden valószínűség szerint német származású tipográfus lehetett, akit Kárai László budai prépost, alkancellár hívott meg Budára. Kárai 1470-ben a király utasítására Rómába érkezett, hogy külpolitikai ügyben elnyerje a pápa támogatását. A feladat azonban, hogy felkeresse a Rómában tevékenykedő Hesst és megkérje, jöjjön Budára nyomdát alapítani, nem a királytól származott, hanem valószínűleg Vitéz János esztergomi érsektől, akinek érdeklődését egyébként már az 1450-es években közepén felkelthette Gutenberg találmánya. Hess mester nem gondolkodott sokáig, a meghívást követően nem sokkal később már Magyarországra érkezett, és Budán rendezte be műhelyét. Magyar földön ígéretesen induló karrierjébe azonban beleszólt a politika: Vitéz János és a hazai humanista értelmiség szembefordult Mátyás királlyal, aki a felkelést letörte, Vitézt fogságra ítélte, ahol egy évvel később meghalt, így Hess elveszítette egyik legfontosabb támogatóját. E bizonytalan helyzetben készült el a Budai krónika Hess mester nyomdájában, 1473. június 5-én, Kárai László budai prépostnak írt ajánlással. A Chronica Hungarorum, vagyis a Budai krónika így lett az első magyar földön nyomtatott könyv, szerzője a magyarok történetét beszéli el a hun–magyar eredettől 1473-ig, mégpedig egy XIV. századi gesztakézirat, valamint egy átvett Nagy Lajos-életrajz alapján. Hess egyébként a Budai krónika mellett még két görögből latinra fordított könyvet nyomtatott Magyarországon, az egyik Nagy Szent Vazul A költők olvasásáról című írása, valamint Xenophóntól Szókratész védőbeszéde című műve: mindkettő a humanizmus idejének kedvelt olvasmánya volt.
A Chronica Hungarorum eredeti, körülbelül kétszáznegyven példányából tíznek a hollétéről tudni, és csupán kettő van Magyarországon: az egyik példányt az OSZK-ban őrzik, míg a másikat az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban. A további nyolc külföldön lévő példány Bécsben, Krakkóban, Párizsban, Lipcsében, Prágában, Rómában Szentpéterváron és Princentonban található.
